Az általunk itt bemutatandó festmény egy Krisztust ábrázoló ikon, a 6. században készült és jelenleg a sínai Szent Katalin-kolostorban található. Mint minden más ikon, úgy ezen festmény megalkotását is szigorú szabályok jellemzik, amelyet kánonnak nevezünk. Az évszázadok során több ábrázolásmód és festési technika keletkezett, amely segítette az egyre kifinomultabb ábrázolásmódot. Ezen ikon sajátos technikával készült, amelyet enkausztika néven ismernek. Az enkausztika egy mélyített rajzú, viaszos pigmentfestékkel kitöltött és kiégetett festésmód, amely hasonlóságot mutat az Egyiptomban alkalmazott portréfestészettel. Ez a festési technika méhviaszból készült festékpasztát és szétzúzott földfestéket használ fel. Az ikonokat a kánon szerint a legnagyobb precizitással másolják, így minden ikonnak van egy eredeti változata. Ez a Krisztus-Pantokrátor-ikon valószínűleg a konstantinápolyi Khalké kapuzatán lévő híres Krisztus-ikon alapján készült.
Bár szigorú szerkesztési szabályok alapján készült el ez a Krisztus-ábrázolás, a frontális ábrázolás mégsem tűnik merevnek, hiszen az alkotó tudatosan kerülte a szimmetriát, és ezzel közelített a realisztikus ábrázoláshoz. A nyitott tekintet nem rögzül egyetlen pontra, így a távolság és időtlenség érzetét kelti.
A festmény sajátossága, hogy nemcsak kerüli a szimmetriát, de erőteljes aszimmetriát alkalmaz, amelynek következményeként a függőleges tengelyén kettéválasztható. Ha az oldalakat tükrözzük, akkor két teljesen különálló és hangulatában különböző Krisztus-ábrázolást kapunk. A jobb oldal tükrözése esetén a szenvedő Krisztust láthatjuk. Meggyötört arca fájdalmat tükröz, ugyanakkor a kezében tartott könyv duplázásával Mózes alakját idézi, ahogyan a két kőtáblát tartja.
A bal oldal tükrözése esetén ezzel ellentétben a megdicsőült Krisztus arca látható, aki megáldja az emberiséget és oltalmat nyújt.
„Minthogy az ikonfestő ilyen kifinomult módon kapcsolja össze az absztrakt és a naturalistább vonásokat, képes a Krisztus két természetéről, az isteniről és az emberiről szóló dogmát képileg közvetíteni” (Kurt Weitzmann).
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2022/29-es számában.
