Nyár van, szép az idő, ideje szabadságra menni, hogy legalább a túlzsúfolt elménket kicsit lehűtsük, megpihentessük. Szeretem a meleget, a nyarat, a napsütést, így nem is szoktam nagyon panaszkodni a melegre. Mert hát mi másra számíthatunk nyáron? De van az a meleg a lakásban, amiről Rejtő olyan regénykezdést írna, hogy még a szemüveg is felcsillanna az ember szemén, Jókai pedig olyan alaposan leírná minimum húsz oldalban (s most szűkszavúak voltunk), hogy a kezünk önkéntelen nyúlna a felénél egy jó pohár innivaló után. De ez csak a lakásban van, s ha igencsak felmelegedett otthonunk falain túlnézünk, látjuk, nagyobb is a gond, mint az, hogy cikkírás közben egy hűs fenyőerdőbe vágyik az ember, vagy az, hogy amire a cikk elér az olvasóhoz, már olyan hűvös szél van, hogy hirtelen el kell gondolkodni, milyen hónap, évszak is van.
Ferenc pápa a Szent Péter és Szent Pál napján tartott audiencia végén beszélt arról, hogy az elmúlt héten Rómában több tűzvész is kitört a rendkívül magas hőmérséklet következtében, sok helyen pedig az aszály már súlyos problémát jelent, komoly károkat okoz a termelőknek és a környezetben. A szentatya hozzáteszi: „Mindez el kell gondolkodtasson bennünket a teremtés védelméről, melynek felelőssége ránk hárul, mindannyiunkra! Ez nem divat, hanem felelősség: a Föld jövője a mi kezünkben van, a mi döntéseinken múlik!”
Ha szétnézünk, az aszály nemcsak Rómában probléma, hanem környezetünkben, s a szomszédos országban is. S most még nem is néztünk nagyon messzire. Ferenc pápának szívügye a teremtésvédelem, ő vezette be a teremtésvédelem imanapját is 2015-ben, s megírta a Laudato si’ enciklikát közös otthonunk, a Föld gondozásáról – jó néha belelapozni, olvasgatni. Ilyen dolgokra buzdít benne a pápa: „(…) kezdjünk új párbeszédet arról, miként építsük bolygónk jövőjét. Olyan megbeszélésre van szükség, amely valamennyiünket egyesít, mert a környezettel kapcsolatos kihívás, melyet megélünk és annak emberi gyökerei mindannyiunkat érdekelnek és érintenek.”
Ahogy a szentatya is mindig hangsúlyozza: együtt kell(ene) tennünk valamit nem is azért, hogy változzanak a dolgok, hanem már sokkal inkább azért, hogy ne romoljanak tovább. Ideje rájönni, hiába tagadjuk a globális felmelegedést, attól még igenis létezik. Szakemberek írnak arról is, hogy a meleg kérdését nem lehet annyival megoldani, hogy mindenki elszalad légkondit vásárolni, hisz attól még melegebb lesz. S van, amikor már nem lehet szőnyeg alá söpörni a problémát, vagy azt mondani, oldja meg az ilyen gondokat Greta Thunberg, hisz ő úgyis nagy „klímaharcos”. Ízlelgessük Ferenc pápa szavait: a Föld jövője a mi kezünkben van.
(Az írás megjelent a Vasárnap július 10-i számában.)
