Máriacsiklova egy kis Mária-kegyhely a temesvári egyházmegyében, a bánsági hegyvidéken, Krassó-Szörény megyében. Története a török uralom idejére nyúlik vissza, amikor az oszmánok (1739-ben) még gyakran betörtek erre a vidékre. Úgy tartják, hogy abban az időben, évtizedeken át több remete élt meghúzódva egy barlangban annak a sziklának a közelében, amelyen a jelenlegi templom áll. Ők őrizték a csiklovai Szűzanya szentképét, amelyet az egyik remete elrejtett a barlangban, hogy megóvja a törökök pusztításától. A remete halála után az ikont érintetlenül találták meg a barlangban a kevés szükségleti tárgyak között.
Az első német katolikusok, a Windberger és a Lang család, már 1700 körül (?) letelepedett Csiklován, és az ikont egy kis kápolnában helyezték el. 1717-ben 166 család élt itt. Ezt a kápolnát valószínűleg 1727-ben építették újjá, majd 1777-ben kibővítették, ekkor nyerte el a mai templom a végleges formáját.
A jelenlegi templom apszisa lényegében a régi, 18. század eleji kápolna, amely elé egy téglalap alakú hajó épült barokk toronnyal. A jobb oldalon egy portikusz (tornác) vezet a sekrestyébe.
Nádasdy László csanádi püspök 1727-ben a helyet kegyhelyként ismerte el, és hivatalosan is zarándokhellyé vált, legalábbis a bánsági hegyvidéken lakó hívek számára. Adalbert von Falkenstein püspök, aki egy évvel korábban felkereste a kegyhelyet, 1734-től kezdve az augusztus 15-i és szeptember 8-i zarándoklatok alkalmával különleges búcsút engedélyezett. VI. Pius pápa 1798-tól egész évre kiterjesztette a csiklovai zarándoklatok esetében elnyerhető búcsút.
A Boldogságos Szűzanya sok kegyelmet adott és hozzá imádkozva sokan meggyógyultak Máriacsiklován, amit tükröznek azok az ezüst ajándékok és votívképek is, melyeket a hívek hoztak, akik Isten segítségét égi Édesanyánk közbenjárására kapták meg. A Windberger család egyik gyermeke 1854. május 12-én a csiklovai templom sziklájáról a szakadékba zuhant. A kétségbeesett édesanya imáinak és a Szűzanya segítségének köszönhetően a lányt sértetlenül találták meg. A fehértemplomi (ma Bela Crkva, Szerbiában) Fokter család gyermekei is sértetlenül túléltek egy súlyos balesetet.
Az ott történt csodák, a kapott kegyelmek és a lelki feltöltődés miatt a mai napig tartanak a zarándoklatok. Különösen július 2-án találkoznak itt a Bánság katolikus nemzetiségei: horvátok (krasovánok), németek, románok, magyarok és néhány éve bolgárok. A cseh hívek augusztus 15-én és szeptember 8-án érkeznek ide.
A legnépesebb zarándoklatra július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén kerül sor, amelyet az egyházmegyében pápai engedéllyel, a latin naptár szerinti régi dátumon ünnepelnek. A zarándokok idén már július 1-jén megérkeztek. A krasován falvakból 18 óra körül zászlókkal és gazdagon díszített keresztekkel csoportosan érkeztek a hívek, megkerülték a főoltárt, köszöntötték a Szűzanyát, majd a közelben keresztúti ájtatosságot végeztek.
Este fél nyolckor horvát nyelvű szentmisét celebráltak, és lehetőség volt szentgyónásra.
A krasován hívek másnap reggel folytatták zarándoklatukat Csiklovára, 8.30 órakor szentmisén vettek részt, amelyet a szabadban, annak az oromnak a lábánál mutattak be, amelyen a templom található. A szentmisét Sima M. Mihai Milan krassócsörgői plébános mutatta be, koncelebráltak a krasován falvak papjai és Lauš Nikola püspöki irodaigazgató.
A berestyei bolgár hívek – akik az utóbbi években kezdtek Csiklovára zarándokolni – 9.30 órakor vettek részt szentmisén a templomban, amelyet Drăghia Novița helyi plébános mutatott be. Ezzel egyidőben a német, román és magyar hívek keresztúti ájtatosságon vettek részt, amelyet Mario Karnel teológus hallgató vezetett.
A kegytemplomban 11 órakor német, román és magyar nyelven Dirschl Johann általános helynök mutatott be szentmisét, koncelebrált Pălie Veniamin resicabányai lelkipásztor, a Havas Boldogasszony templom plébánosa és P. Augustin Bărbuț (OCarm) oravicabányai plébános, aki a csiklovai közösséget is pasztorálja.
Az idei zarándoklat kettős jubileum jegyében zajlott: 295 éve, hogy a régi máriacsiklovai kápolnát hivatalosan is zarándokhellyé nyilvánították, valamint 245 éve, hogy a jelenlegi kegytemplomot felépítették. Ez alkalomból Erwin Josef Țigla, a Bánsági Hegyvidéki Német Demokrata Fórum elnöke gondoskodott a kettős jubileumra emlékező különleges bélyeg és elsőnapi boríték kiadásáról. A bélyegen a 2022. július 2-i dátum szerepel, és az oravicabányai postahivatalt ezen a napon elhagyó összes postai küldeményre rákerült.
Beszámoló és fotó: Erwin Josef Țigla
Forrás: A temesvári egyházmegye sajtóirodája
