Úrnapja Krisztus testének és vérének főünnepe, amelyet IV. Orbán pápa hirdetett meg 1264-ben a Transiturus bullában válaszként azokra a tévtanításokra, amelyek kétségbe vonták Jézusnak a valóságos jelenlétét az eucharisztiában. Úrnapja a pünkösd nyolcadát követő első csütörtökre esik, Magyarországon az ezt követő vasárnap ünneplik. A főegyházmegye elöljárói, Kovács Gergely érsek és Kerekes László segédpüspök idén először vettek részt a székelyudvarhelyi úrnapi ünnepségen. Képriportban mutatjuk a székelyudvarhelyi, gyulafehérvári és kolozsvári úrnapi ünnepséget.
Székelyudvarhely
1949-ben Márton Áron püspök májusban és júniusban Székelyföldön és a Gyimesekben bérmált, június 11-én volt Csíksomlyón a pünkösdszombati búcsú, a kommunista időszak legutolsó búcsúja, ezt követően a rendszer betiltotta. Márton Áront a hírek szerint le akarták tartóztatni, ezért aztán a lóháton érkező püspököt szorosan körbevették, az emlékek szerint főleg csángó fiatalemberek, hogy a tömegbe vegyült civil ruhás szekusok, hatóságiak semmiképp nem juthattak a közelébe. A somlyói búcsút követően Székelyudvarhelyre ment Márton Áron és ott az úrnapi búcsún ő vitte a körmeneten az eucharisztiát – még ugyanabban az évben a székelyudvarhelyi úrnapi körmenetet is betiltották, felélesztésekor ennek emlékére vált az egyházmegye kiemelkedő ünnepévé, hagyomány lett, hogy Székelyudvarhelyen az úrnapi ünnepségre az egyházmegye főpásztora jön el. Kovács Gergely érsek először tudott jelen lenni az úrnapi szentmisén és körmeneten, az ünnepi homíliát is ő mondta, s vele ünnepelt segédpüspöke, Kerekes László is, valamint a főesperesi kerület, a város papjai és népes hívő sereg.
Gyulafehérvár
Kolozsvár
