Andrej Rubljov: Szentháromság

1
5877
Részlet Andrej Rubljov Szentháromság című alkotásából

Az 1360–1430 között élt Andrei Rubljov méltán nevezhető a legismertebb orosz ikonfestőnek. Alkotó éveinek korai szakaszában valószínűleg udvari festő volt. Miután belépett a szerzetesrendbe, az ikonfestésben merült el, amelyről később híressé vált. A következőkben az általa készített egyik legismertebb festményt szeretnénk bemutatni, amely a Szentháromságot ábrázolja.

Rubljov Szentháromság-ikonja összeköti az Ó- és Újszövetséget, azáltal, hogy egy jól ismert történetet hív segítségül a háromszemélyű egy Isten ábrázolására. A korban elterjedt ikontípusnak számított Ábrahám vendégszeretetének ábrázolása. Ezt az ábrázolásmódot felhasználva Rubljov egy új kánont teremt meg az ikonfestésben.

A Szentháromság-ikont szemlélve a három isteni személy révén a teljes üdvtörténet jelenik meg lelki szemeink előtt. A bal oldali angyal az Atyát, a középső angyal a Fiút, a jobb oldali pedig a Szentlelket testesíti meg. A kompozíció vezérmotívumának a kör tekinthető, amely többszörösen ismétlődik az ikonon. A három személy hasonlósága és egymás felé fordulása az egységet jelképezi. Mivel azonban három alak jelenik meg, egyszerre a három isteni személy különbözősége is kitűnik.

A „fordított perspektíva” az ikonból „kilépteti” a vonalakat, s így a szemlélőt is az ikon részesévé teszi.

Az angyal, amely az Atyát jelöli, a két másik alak felé fordul, és az ikon felső részén lévő hegy és fa is feléje hajlik. Felső ruhájának enyhén átlátszó, halványbíbor, az alsó ruha kék színe pedig épphogy látható. A kék szín az istenséget jelöli. Az Atya a Fiúra mutat, aki a festmény közepén helyezkedik el. A Fiú testtartása, meghajlása alapvető magatartását fejezi ki, amely az Atya akaratának teljesítését jelenti. Ruhája bíbor, amely az emberségét jelképezi, a kék tunika pedig az istenségét. A Fiú istensége átfogja az ő emberségét. A Szentlélek a festmény jobb oldalán helyezkedik el. Ő jelenti a köteléket az Atya és a Fiú között.

Az ikon középpontját az oltáron elhelyezett kehely és a fölé magasodó fa jelenti. A kehely és a keresztfára utaló fa Jézus áldozatára utal, de egyszersmind az élet fáját is jelenti. A háttérben lévő ház az Atya házát szimbolizálja.

Amint látható, e Szentháromság-ikon gazdag szimbólumrendszerével ellentétek sokaságát kapcsolja össze és mutatja be egészként. Bár a Szentháromság megragadása és megjelenítése a teológia és a művészettörténet egyik legnehezebb témája, ezen ikon mégis a legfőbb igazságokat sikeresen ábrázolja.

Portik Noémi, M. Klarissza nővér

Az írás megjelent a Vasárnap 2022/24-es számában.