A fokoláré közösség pünkösdi továbbképzőjén vett részt a Róma melletti Grottaferrata városban Portik Hegyi Kelemen aranyos-tordai főesperes, marosludasi plébános három munkatársával együtt, akik pünkösdhétfőn felkeresték a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségét. A főesperes többek között a szinodális út tapasztalatairól beszélt a mikrofonnál.
„Először is ez egy út, ami nem zárul le a jövőben sem, hiszen azt jelenti, hogy elindulunk közös úton a hívekkel és együtt haladunk előre. Nem tudjuk, meddig tart ez az út, de együtt megyünk rajta, nem egyedül, hanem a többiekkel együtt. Amikor múlt év augusztusában az új helyemre kerültem, ez kétszeresen is aktuális volt. Egyfelől meg kellett ismernem a közeli munkatársaimat, akikkel együtt dolgozom, másfelől pedig a főesperesség papjait, mert nem mindenkit ismertem közelebbről, továbbá meg kellett ismernem az ottani híveket is. Lépnem kellett a más felekezetű lelkésztestvéreim felé is” – mondta Portik Hegyi Kelemen. Hozzátette: összehívtaa a plébánián dolgozó munkatársakat és arra kérte őket, hogy hívjanak másokat is az ismeretségi körükből, akikkel lehet a szinódusról beszélgetni, akik külső munkatársként működhetnek közre a folyamatban. Novemberben meghívta őket a plébános a névnapi ünnepségére, mert kötetlenebb hangulatban könnyebb együtt dolgozni.
„Összegyűltünk vagy húszan, tartottam egy előadást a szinodalitásról, majd kiscsoportokban beszélgettünk. Az egyes csoportok közösen válaszoltak megadott kérdésekre, amiket egy közös fórumon megosztottak egymással. Ezek összegzése után imádkoztunk a szentatya imájával, majd a tanácskozást közös vacsora zárta. Jól sikerült az alkalom: az emberek megnyíltak, jól érezték magukat, szabadnak és elfogadottnak érezték magukat” – magyarázta a marosludasi plébános. Főesperesként összehívta a kerület papjait is: lelkipásztorokként átbeszélték a főegyházmegye által kiadott szempontokat, hogy a felsoroltakból mit tudnának megvalósítani, kiket tudnak elérni és bekapcsolni ebbe az útba, ki-ki a saját környezetében, egyházközösségében. Portik Hegyi Kelemen bensőséges alkalomként tekint vissza a megbeszélésre, amin lelkipásztorként az egységet is jobban tudták építeni.