Hamarosan kezdődhet az alvinci római katolikus templom és kolostor műemlékegyüttes (LMI 2015 – AB-II-a-B-00395) felújítása. A restaurálás elkezdése a román állam Nemzeti Örökségvédelmi Intézete, a magyar kormány, a román Vallásügyi Államtitkárság és a hívek adományainak köszönhetően válik lehetővé, közölte közösségi felületén a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Adományokat fogadnak az alvinci plébánia bankszámlaszámán: RO30 RNCB 0009 0213 8281 0001, BCR Alba.
Alvinc (románul Vințu de Jos, röviden Vinț, németül Unterwinz vagy Winzendorf, szászulWints vagy Wänts, latinul Binstum) Gyulafehérvártól alig 14 kilométerre fekszik, délnyugatra, a Maros bal partján fekszik. Itt született Pongrácz István (1582–1619. szeptember 7.) jezsuita, a kassai vértanúk egyike, a mindeddig egyetlen erdélyi születésű szent. Alvincen született báró Kemény Zsigmond író is (1814–1875).
Az alvinci plébánia és kolostor története
Alvinc 1205-ben Wynch Inferiorként jelenik meg az írott forrásokban. 1393-ban már oppidum Alsowinc a neve. A 11-12. században német telepesek lakják. Ebből a korból származik első temploma. A helyén épült templom, amelyet Szent Katalin tiszteletére szenteltek, a 14. századból való, amely a reformáció után a reformátusoké lesz.
1264-ben a szatmári főesperes, János egyben alvinci plébános is. 1361-ben fr. Alardus a domonkos kolostor priorja. Templomuk Szűz Mária nevét viselte. Ezen kolostor utódja a Martinuzzi kastély, amelyben 1551-ben Fráter Györgyöt meggyilkolták.
A reformációt követően a katolikus élet csak 1725-ben indult újra, amikor bolgár ferencesek és hívek menekültek ide, és akiknek számát gyarapították a Bethlen Gábor által Alvincre telepített habánok is. Kolostortemplomuk 1729-ben épült, ez ma is a plébániatemplom. A második világháború után a kollektív gazdaságok lefoglalták a kolostort és csak romokat hagytak hátra. 1948-tól egyházmegyés papok gondozzák.
A jelenlegi helyzet
1990-től a kolostort felújították, és az a falu jeles szülöttének, Pongrácz Szent Istvánnak a nevét kapta, tanulmányi házként működik, 44 személy elszállásolására alkalmas. Az elmúlt években elsősorban lelkigyakorlatokat tartottak itt, a Máltai Szeretetszolgálat nyaranta fogyatékkal élők számára szervez tábort, illetve zarándokházként működik, és itt foglalnak szállást a Határtalanul program keretében az Erdéllyel ismerkedő magyarországi diákcsoportok, tájékoztatta portálunkat a főegyházmegye gazdasági igazgatójától, Veres Stelian, aki jelenleg az alvinci hívek lelkipásztori ellátását is végzi.
A templom és a kolostor általános belső javítására utoljára 1996-ban került sor. Azóta igencsak romlott az állaga, a szentély fölötti rész van a legrosszabb állapotban, ezért is szükséges a mielőbbi beavatkozás. Az első és legfontosabb a teljes tetőcsere.
A műszaki dokumentáció alapján az Alvinci Polgármesteri Hivatal 2022. január 31-én bocsátotta ki a 8. számú építési engedélyt. A közeljövőben megvalósuló restaurálás tervezését Mossfern kolozsvári építészeti iroda végzi, ugyancsak a román állam Nemzeti Örökségvédelmi Intézetének támogatásával.
