A közösségi média 2022-ben a világtörténelem során eddig sosem látott virágkorát éli. Bár a tartalomfogyasztók a használatáért nem fizetnek készpénzt, mégis nagy ára van. A Spendra Erdélyi Marketing Ügynökség vezetője cikkünkben lerántja a leplet arról, hogy mi áll ezen platformok mögött, és hogy milyen technikákat fejlesztettek tökélyre az utóbbi évek során, amelyekkel nemcsak azt érik el, hogy a közösségi médiát szerető emberek napi szinten használják ezeket a platformokat, de azt is, hogy aki „elvileg” nem szereti, az is elég időt töltsön rajtuk.
Tény: a közösségimédia-platformok cégek! Senki ne higgye, hogy egy ilyen felületet nonprofit szervezet működtet. Minden platform mögött egy gigacég áll, és a szolgáltatásuk egy mondatban: csillogó képeket árulnak, amelyért cserébe a tartalomfogyasztó pár perc figyelmet és néhány bájt személyes adatot fizet.
Átlagosan 350 millió fotót töltenek fel a felhasználók a Facebookra minden egyes nap. Ez percenként megközelítőleg 250 ezer kép. Elképesztő mennyiség. Már ezt is képtelenség „elfogyasztani”, de még nem is beszéltünk a szöveges bejegyzésekről, videókról és a többi közösségi oldalról.
A hatalmas túltöltődés miatt a marketingesek ki kellett találják, hogyan strukturálják úgy az oldalt, hogy pont annyi tartalmat jelenítsen meg, amennyit egy ember még éppen képes elfogyasztani, és az függővé tegye, amennyire csak lehetséges.
Tény: az vagy, amit megeszel megnézel. Az előzőekben felvetett probléma megoldását a szuperszámítógépek fejlődése adta. Minden közösségi oldalra regisztráló személyről minden egyes adatot rögzítenek, amelyet szuperszámítógépek dolgoznak fel. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy nemcsak azt mérik, hogy melyik bejegyzést lájkoljuk, de azt is, hogy egyáltalán hány másodpercig néztük az adott képet/videót.
Ezen adatok alapján a rendszerek egy idő után kialakítanak rólunk egy virtuális képet, hogy mi az, ami minket leköt, és mi az, ami nem. A következőkben pedig olyan posztokat mutatnak nekünk, amelyek nagy valószínűséggel le fognak kötni. A cél egyértelmű: növelni a függőséget, hogy minél több időt töltsünk az oldalon, számukra ugyanis ez profitot generál.
Ez olyannyira nyílt titok, hogy a marketingeseknek még arra is lehetőséget adnak, hogy azoknak a felhasználóknak külön hirdethetnek, akik bizonyos százalékban végignéztek egy adott videót. Mindenki tapasztalhatta már, hogy ha egy adott oldalon megnézett például egy hűtőszekrényt, utána a következő napokban hűtőszekrényekkel kapcsolatos hirdetéseket mutatott neki az algoritmus. Ez sosem véletlen, a marketingesek azért kapják a fizetésüket, hogy ez így legyen.
A közösségi oldalak esetében kijelenthetjük, hogy szinte jobban ismernek minket, mint mi saját magunkat. Senki ne lepődjön meg azon, hogy mit mutat neki a platform, hiszen az adatok közel tévedhetetlenek.
Megoldás
Tudatos médiafogyasztóként több dolgot is tehetünk, hogy legalább részben befolyásolni tudjuk, hogy mit mutasson nekünk a platform:
Facebook: 1. Ha olyan személytől látunk tartalmat, akit valamiért nem akarunk követni, a poszt felső sarkában lévő beállítással kikapcsolhatjuk a követést. 2. Ha vannak olyan személyek, akiknek a bejegyzéseit mindig látni akarjuk, mert úgy érezzük, hogy hasznosak a számunkra, ugyanott állítsuk be az értesítést arról, ha a személy posztol, felvéve őt a „kedvencek” közé.
TikTok: A TikTokon nem csak táncoló emberek és vicces videók vannak. Nagyon sok informatív, oktató jellegű csatorna van az oldalon. Rá kell vennünk az algoritmust, hogy ilyeneket mutasson nekünk: a platform lehetőséget ad több TikTok-fiók létrehozására. Készítsünk egyet néhány kattintással arra az esetre, amikor tanulni szeretnénk, és egyet a kikapcsolódásra, amikor vicces videókat néznénk.
Erdélyben még sokszor mosolygunk az amerikai filmekben megjelenő személyeken, akik az életüket a közösségi oldalak rabságában élik, viszont ne higgyük azt, hogy ez olyan távol áll tőlünk. Gondoljunk csak bele: a legtöbb újszülött alig született meg, már sztár a szülők Facebook-oldalán.
A 21. században nem tudjuk a 20. századi módszerekkel nevelni a gyerekünket. A digitalizáció a jövőben még nagyobb teret fog kapni, így, bár nekünk is nehéz, de a gyerekeinknek még nehezebb lesz a tudatos tartalomfogyasztás. Mutassunk nekik jó példát!
Faluvégi Csaba marketinges, a Spendra Erdélyi Marketing Ügynökség vezetője
Az írás megjelent a Vasárnap 2022/22-es számában.
