Az egyházmegyék több városban is működik egyházi iskola, melyek ballagásáról számolunk be a következőkben. Most a nagykárolyi, temesvári és nagyváradi ballagásról olvashatnak.
Nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum
Folytatva a korábbi években meghonosított hagyományt, a felekezeti iskola diákjainak ballagási ünnepségének ismét a Kalazanci Szent József templom volt a helyszíne. Két osztály 54 diákja ballagott el csütörtökön, tőlük Schönberger Jenő püspök is búcsúzott, sok sikert kívánva az érettségi vizsgákhoz és az élethez.
„Urunk mennybemenetelének ünnepén búcsúzunk végző diákjainktól. Kedves ballagók, ebben a szentmisében Jézusra bízunk benneteket, legyen Ő veletek minden napon. Sok sikert az érettségihez, sok sikert a élethez! Azt kívánjuk, érjétek el a céljaitokat és a célhoz vezető úton se felejtsétek el soha Krisztust”- fogalmazott a püspök.
A szentmisét követően, Kocsis Aliz, a Kalazanci iskola igazgatónőjének beszéde következett, majd díjazták az iskola diákjait: „A napokban megkérdeztek, hogy mitől lesz különleges az idei ballagás. Nem tudtam válaszolni, hiszen arra gondoltam, hogy azon túl hogy idén már szabadon, maszkok nélkül ünnepelhetünk, a ballagási ünnepségeinkben éppen az a szép, hogy bár évről-évre ugyanaz, mégis mindig más, hiszen az ünnepség főszereplői évről-évre változnak. Igen, kedves ballagó diákjaink, most benneteket ünneplünk, tőletek búcsúzunk, értetek szólal meg utoljára a csengő, értetek és veletek imádkozunk az ünnepi szentmisén. Ezúton szeretnék köszönetet mondani szüleiteknek, hogy négy vagy akár nyolc évvel ezelőtt ránk bíztak benneteket. Együtt követhettük növekedéseteket, alakulásotokat, örülhettünk sikereiteknek és bánkódhattunk esetleges rossz döntéseitek, netán kudarcaitok miatt. És míg féltőn szerető gonddal egyengettük lépteiteket, ti közben felnőttetek. Külön köszönet illeti tanáraitokat és osztályfőnökeiteket, Kiss Hajnalka, Miklósi Blanka tanárnőket és Mircea Dohan tanár urat, kiknek áldozatos munkája eredményeként elérkezett ez a mai nap és búcsúztathatjuk 2 végzős osztályunk 54 diákját.”- búcsúzott az igazgatónő.
,,Amikor itt álltok előttünk, tanáraitok, iskolatársaitok és családotok előtt, azt az egyedi lehetőséget ünnepeljük, amelyet mindannyian magatokban hordoztok. Hisszük, mint ahogy annak idején, Kalazanci Szent József minden rábízott gyermekről hitte, hogy ezt a kibontakoztatásra váró lehetőséget a Jóisten oltotta belétek, mi pedig néhány évig segíteni próbáltunk ezt a felismerni, segíteni próbáltunk, titeket ráébreszteni a tudásra, lélekre, képességekre. Azt adtuk, amit az iskola adhatott. Most lezárva az iskolás éveket, rajtatok a sor, hogy magatokon tovább dolgozzatok, hallgassatok a nektek küldött jelekre, akár Istentől közvetlenül, akár környezeteteken keresztül érkeznek is azok. És szabadon tudjatok válaszolni arra az életútra, azokra a hívásokra és hivatásokra, amelyek bennetek növekszenek, hozzátok érkeznek, amelyek belőletek bontakoznak ki.
Az utóbbi hetekben, az előző évektől eltérően kivételesen sok vendég, csoport lépte át iskolánk küszöbét, hogy hosszab-rövidebb ideig időzzenek nálunk. Mindenkinek elmeséltük az iskola történetét, a fontosabb történéseket, és természetesen a lépcsőházat diszítő vásznak szimbólumairól is beszéltünk. És ahogy a sok idegen diák kérdéseire válaszoltam, elgondolkodtam azon, hogy ti, akik ezeken a lépcsőkön közlekedtek, mennyire látjátok azokat a jeleket, azokat a jelképeket, melyek az iskola hivatását, ez emberi élet mélységeit tárják elénk. A tölgyemberek, akár mi magunk is, csak a biztonságot, hovatartozást, tartást adó gyökerek révén tudnak azzá lenni akik. Csak így tudnak az örök fény, az Isten felé növekedni. Mi, az itt töltött iskolai évek alatt, azokra a forrásokra próbáltunk benneteket úgymond rácsatlakoztatni, melyek ezeket a gyökereket táplálják, erősítik: hitre, emberségre, felelősségteljes szerepvállalásra. Lehet, hogy valakinél csak hajszálgyökérnyi lett csak ez a kapcsolat, de fontos hogy kialakult a a kötődés, mindenkin rajta áll, hogyan őrzi, segíti a jövőben ennek további növekedését.”
,,A mai nappal az iskolától búcsúztok. De a következő évek során lassan majd családotokat, gyermekkori otthonaitokat is ugyanígy el fogjátok hagyni, hogy megvalósítsátok terveiteket, megfelelő foglalkozást találjatok. A mai nap, a ballagás napja, mely elsősorban valaminek a lezárása. Nem csak visszafelé, hanem előre is tekintünk ezen a napon. Amikor majd a foglalkozás, a hivatás mellett döntötök, diplomát, képesítést szereztek valahol, házasságot köttök, akkor is vissza fogtok tekinteni a megtett személyes utatokra, ahogy most is a középiskolai évekre. Viszont erősebben kell majd éreznetek, hogy sosem célba értetek, hanem elkezdetek valamit, valami még nagyobbat, értékesebbet. A tanórákon és a lelki programokon igyekeztünk megismertetni és megéreztetni veletek a keresztény élet, a „hívő élet es a valóság” kapcsolatát, ami, mint ahogy annyiszor megtapasztalhattátok már, azt is jelenti, hogy életünk egésze és minden eseménye Isten közelségében, jelenlétében történik. Mindennek úgymond „köze van” Istenhez. Ez tudat kísérjen benneteket továbbra is utatokon. Szívből kívánom nektek, Isten legyen életutatok célja és középpontja. A változásokban , nehézségekben, de a boldog és örömteli időkben is egyedül hozzá igazítsátok tetteiteket, jövőbeli döntéseiteket. Merészen – vállalva a küzdelmet, az esetlegesen elétek kerülő nehézségeket – tudva azt, hogy azoknak akik Istent szeretik, minden a javukra válik. Sok sikert és nyitott szívet kívánok nektek önmagatok és hivatásotok kereséséhez és sok örömet életetek következő szakaszához”- mondta az igazgatónő.
Forrás: Nagykárolyi Anziksz
Temesvári Gerhardinum Római Katolikus Líceum
Az iskola udvarán virágcsokrot tartogató szülők, rokonok, a nyitott ajtón át az udvarra is kiszűrődő Gaudeamus igitur, a folyosón tapsoló, ujjongó iskolatársak, akik izgatottan várják, hogy a végzős növendékek hozzájuk is betérjenek elbúcsúzni – ez a kép fogadta a Gerhardinum Líceumban áldozócsütörtökön, május 26-án mindazokat, akik együtt ünmnepeltek a ballagókkal.
A 27 végzős tanuló pedig vállán a jelképes batyuval lelkiismeretesen végigjárva az Alma Mater osztálytermeit, énekszóval búcsúzott diáktárstól, tanártól és a középiskolai évektől.
A hagyománynak megfelelően az iskolai ünnepséget szentmise követte, amelyet idén a temesvár-erzsébetvárosi templomban Pál József Csaba megyés püspök mutatott be. Koncelebrált Dirschl Johann általános helynök, Szilvágyi Zsolt püspöki helynök, Bakó László püspöki titkár, Kocsik Zoltán templomigazgató, a Gerhardinum Líceum igazgatója, Máthé Lajos újszentesi plébános, Fechetă Eugen spirituális, óteleki plébános és Barazsuly István SDS temesvár-erzsébetvárosi plébános.
Szentbeszédében a Főpásztor főleg az első padsorokat megtöltő ballagókhoz szólt, és arra hívta fel a fiatalok figyelmét, hogy kilépve az iskola falai közül küldetésük van: hirdetni a megtérést és a megbocsátás méltóságát, tanúskodni arról, amit Jézus művelt az életükben, valamint együtt maradni Istennel az imában. – Jó dolog Isten színe előtt élni. Ez a teljes szabadság. Ne feledkezzetek meg a háláról sem azért, hogy mindig mellettetek volt, mindig segített. Az Ő ajándéka az is, hogy katolikus iskolában tanulhattatok. Az ima azt jelenti, hogy elmondjuk Istennek azt, ami szívünkben van, ami fáj, amit köszönünk. Bízzuk rá a gondjainkat, terveinket. Legyen benne a mindennapi imátokban, hogy kéritek a Szentlelket – mondotta a megyés püspök.
A szentmise végén a XII. osztályosok nevében Kertész Amanda és Imre Eszter lépett mikrofon elé, hogy búcsút vegyen az Alma Matertől. Mindkét végzős tanuló beszédében kitért a hétköznapokat „színesítő” diákcsínyekre, ugyanakkor köszönettel fordult Nüszl Erzsébet és Manciu Eduard osztályfőnökök, valamint a tanárok felé.
A tizenegyedikes tanulók nevében Ciobotaru Luca és Molnár Valentin köszönt el a végzősöktől, majd a ballagók átnyújtották az iskola kulcsát a szeptembertől helyükbe lépő társaiknak.
Végezetül Kocsik Zoltán lelkipásztor, a Gerhardinum Líceum igazgatója köszönt el a végzősöktől: – Először is azt kívánom nektek, hogy mindig legyetek következetesek és megbízhatóak. Legyetek a Jóisten eszközei mások számára. Bármit tesztek az életben, tegyétek mindig szeretettel. Kívánjuk, hogy megtaláljátok a helyeteket az életben, mindig lássátok a helyes utat és áldás legyetek minden ember számára.
A most ballagóknak az érettségi június 6-án kezdődik, az írásbeli megmérettetés pedig június 20-án.
Forrás: a temesvári Püspökség sajtóirodája
Nagyváradi Szent László Római Katolikus Líceum
A Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum végzős diákjai 2022. május 27-én ballagtak el iskolájukból.
Négy osztály közel kilencven végzős diákja vett ma búcsút a nagyváradi alma materétől. Az iskolai búcsúztatást követően a nagyváradi székesegyházban megtartott szentmisén Böcskei László megyés püspök szólt a diákokhoz. A ballagás egy fordulópont az ember életében. Mikor ballagásra gyűlünk össze akkor hálát adunk Istennek az elmúlt négy évért és azért, hogy lelkesedéssel tudjatok továbbhaladni céljaitok megvalósulása felé. Ez egy olyan forrás, amely biztosíthatja számotokra a lélek erejét és frissességét, hogy merjetek álmodni és dolgozni azért, hogy egy szép, élhető világot teremtsünk környezetünkbe- mondta az egyházmegye főpásztora. Konrád Katalin, a líceum igazgatója arra buzdította a végzősöket, hogy legyenek méltók az életben is az iskola hírnevéhez és járjanak sikerrel Szent László király nyomdokain.
A végzős diákok a székesegyházban hálaadó szentmisén vettek részt, amelyet Böcskei László megyés püspök úr celebrált és bátorította őket, hogy legyenek kitartóak álmaik követésében. Ezt követően Konrád Erzsébet Katalin köszöntötte a ballagókat: a XII. A közgazdaságtan (osztályfőnökük Kele Tünde Ilona tanárnő), a XII. B teológia (osztályfőnökük Mosoni Erika tanárnő), a XII. C közélelmezés (osztályfőnökük Zalder Éva-Mária tanárnő) és a XI. D szakács-cukrász (osztályfőnökük Kohán Zsombor) szakos osztályok diákjait. A Bihar Megyei Tanfelügyelőség üzenetét Tankó Veronica Zita tanfelügyelő asszony tolmácsolta. A szülői bizottság nevében Kovács Katalin köszönte meg a pedagógusok munkáját. A diákok énekekkel, versekkel búcsúztak és Isten áldásával indultak tovább.
Forrás: Nagyváradi Egyházmegye Facebook oldala, Benedek Ramóna
