A milánói születésű Caravaggio 1571-ben látta meg a napvilágot. Életére és művészetére egyaránt jellemző volt a lázadás, a megszokott normákkal való szembenállás, talán emiatt válhatott a manierista festészet megalapozójává, amely az addig elismert normákkal való szembenállást jelentette. Művészetére az erőteljes fény-árnyék kontraszt és a naturalisztikus ábrázolás a jellemző. Bibliai témájú festményeinek főszereplői nem tökéletes, megdicsőült személyek, hanem mindennapi, egyszerű emberek, a maguk gyengeségeivel és tökéletlenségével együtt.
A Hitetlen Tamás című festményét a művész 1599-ben készítette el. A kompozíció azon jelenetet ábrázolja, amikor Jézus második alkalommal jelenik meg a tizenkettőnek a zárt ajtók mögött. Mivel előző alkalommal Tamás nem volt jelen, így személyesen hozzá intézi szavait, hogy a kételkedés homályát elűzze lelkéből.
A jelenet ábrázolása a végletekig naturalisztikus. Hogy Jézus meggyőzze Tamást teste valódiságáról, kezét az oldalához teszi, a tanítvány pedig ujjával belenyúl Jézus oldalsebébe. A háttérben még két tanítvány szemléli közelről az eseményt. A tanítványok magatartását a döbbenet és csodálat jellemzi, míg Jézus lehajtott feje leereszkedést és alázatot tükröz. Jézus ez alkalommal személyesen Tamás miatt jelenik meg, és képes a végletekig elmenni azért, hogy Tamás lelkében is megszülethessen a feltámadásba vetett hit. Caravaggio ezen festménye azt üzeni számunkra, hogy Jézus számára mindannyian fontosak vagyunk, és minden embert személyesen szólít meg olyan nyelvezettel, amelyet a személy leginkább megért.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2022/19-es számában.
