Kiss Gabriella 26 éve a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet idősotthon szakmai vezetője. Doktori kutatásának a demencia volt a tárgya, 2020-ban jelent meg A demencia és a család című könyve. Arra kértük, mondja el, melyek azok a tünetek, amikor orvoshoz kell fordulni, valamint mi a teendő, ha már megvan a diagnózis. A szakember beszélt arról is, mit tehetünk a megelőzés, illetve a betegség szinten tartásának érdekében.
A demencia kialakulásához elsődleges és másodlagos tünetek együtteseként több tényező hozzájárul, mint pl. az Alzheimer-kór, de beszélhetünk vaszkuláris demenciáról, fronto-temporális demenciáról, Lewy-testes demenciáról, a depresszióból kialakuló demenciáról, Parkinson-kórról. Már a korai stádiumban memóriacsökkenés, térbeni és időbeni tájékozatlanság, rövid távú memóriavesztés, csökkenő aktivitás, elhanyagolt környezeti problémák léphetnek fel.
A demencia tünetei
Az idősnek nem jutnak eszébe ismerős nevek, elmegy az üzletbe és elfelejti, hogy mit szeretne vásárolni, vagy ismerős helyeken eltéved, és nem talál haza. Papucsban vagy pizsamában elmegy otthonról. Megtörténhet, hogy elfelejti elzárni a vízcsapot, a gázt, elteszi a dolgait és nem találja. Nem jutnak eszébe a nevek. Elkezd mesélni egy történetet, de nem tudja folytatni, ismétel, szótalálási nehézségek lépnek fel. Ezektől a mindennapi ismétlődő tünetektől az érintett személy szorongóvá válik, elbizonytalanodik. Ha gyakran megtörténnek ezek az életviteli nehézségek, érdemes felkeresni a családorvost. Arra is figyelni kell, hogy mennyit alszanak, mennyi vizet isznak. A kiszáradás és a hosszan tartó álmatlanság, éhség is okozhat memóriazavart.
A beteg nem ismeri fel családtagjait, barátait, önmagát, mozgászavar lép fel… Illusztráció: Pixabay
A középsúlyos stádiumban már a mindennapi életvitelt korlátozó tünetek jelentkeznek: jelentős emlékezetzavar, csökken az önellátó képesség, segítségre van szüksége a legalapvetőbb feladatokban is, mint pl. az öltözködés, tisztálkodás, könnyen eltéved, nem jutnak eszébe a hétköznapi szavak, olvasási, számolási nehézségek lépnek fel, vagy hallucinációk (meghalt személyeket lát), ok nélküli gyanakvás, paranoid tünetek, vádaskodás, dührohamok jelentkezhetnek. Nehezen fogadnak el segítséget. Ha a családtag erőlteti a feladatok elvégzését, a beteg ingerültté válhat. Egy beszélgetés során, amikor a mi igazunkat erőltetjük és kijavítjuk, feszültség alakulhat ki. Sokkal jobb elhallgatni és egyetérteni, megérteni. Súlyos viselkedési zavarok tapasztalhatók. Ha ezek a tünetek csak enyhén jelentkeznek a kezdeti stádiumban, akkor a saját környezetében elboldogul a demens beteg.
Sajnos azon családok, akik ezzel a nehéz teherrel élnek együtt, nem mindig beszélnek róla, inkább eltitkolják. A gondozás során a gondozók elfáradnak, hiszen a fizikai terhelődések mellett pszichés terhelés sorozatát élik át. A beteget a súlyos stádiumban teljes függőség jellemzi. Szellemileg és fizikálisan is súlyos hanyatlás tapasztalható, etetni kell, nem ismeri fel családtagjait, barátait, önmagát, mozgászavar lép fel: akár ágyfekvővé válhat, inkontinencia is előfordulhat.
Kiss Gabriella a gyergyószentmiklósi Idősek Otthona lakóival
Megelőzés, szinten tartás
Figyelni kell a feledékenységre, és időben kell a családorvost, majd szakorvost felkeresni. Időben kapjon a beteg olyan kezelést, amely segíti szinten tartani az agyi funkciókat. Nagyon fontos a külső segítség bevonása, az otthongondozói szolgálat, vagy amikor már a családtagok erejét és lehetőségeit is felülmúlja a gondozás, akkor a demenciára szakosodott, személyközpontú gondozást biztosító idősotthonba való beköltöztetés javasolt. A gondozás minősége nagyban befolyásolja a gondozott életét. Ha nem a diagnózisra, hanem az emberre, a személyre tesszük a hangsúlyt, ha nem azt keressük, ami már nincs, hanem arra fektetjük a hangsúlyt, ami még megmaradt, még ebben az állapotban is elérjük, hogy a beteg jól érzi magát, hiszen érzi az elfogadást és azt, hogy szeretve van.
Láthatjuk, hogy azok, akik tornásznak (jobb és bal agyféltekét dolgoztató, keresztező torna), kertészkednek, dolgoztatják az izomzatot, idősebb korukban is mozgékonyabbak, egészségesebbek, mint akik mozgásszegény életmódot folytatnak. Jót tesz a teljes szervezetnek a zene, az ének, a tánc. A kötés mindkét agyféltekét stimulálja.
Az agyi funkciók tréningezése is jótékony hatással van a megelőzésre is, és a szinten tartásra is 
Illusztrációk: Pixabay
A szellemi munka, az agyi funkciók tréningezése is jótékony hatással van a megelőzésre is, és a szinten tartásra is. Itt gondolok a keresztrejtvényfejtésre, újabb dolgoknak a megtanulására, újabb ismeretek szerzésére. Az olvasás, a kommunikáció, a társas kapcsolatok fenntartása szintén nagyon fontos. Például ameddig képes rá, újságolvasás hangosan a társnak vagy meseolvasás az unokáknak. Figyelni kell arra, milyen tévéműsort választunk az idős szórakoztatására, elfoglalására, mert ha agressziót látnak, az felzaklatja a beteget. Inkább hallgassanak klasszikus zenét, Mária Rádiót, vidám, humoros jeleneteket nézzenek a tévében. Kísérjék el szentmisére a beteget, ne tartsák otthon. A berögzött imákat, énekeket fogja tudni, segítsék, hogy járuljon szentáldozáshoz, ettől is megnyugszik, békés lesz, jól fogja érezni magát. A lelki síkra érve azt gondolom, hogy az egészséges életnek az egyik kulcsa a lelki béke, a hit, és a szeretet.
Figyeljünk lelki jóllétünkre (is)
Mielőtt bárki megbetegedne, figyeljen magára, akár az átélt traumákra, a békétlenségre, a depresszív időszakokra, és mindazokra az elfojtásokra, problémákra, amelyeket egyedül él meg egy személy. Fel kell oldani azokat a láncokat, amelyekben a lélek nem képes élni, csak megbetegedni. A demencia a külvilágtól való elvonulást, befele fordulást is jelenti. Nem szabad haragot tartani, mert az megmérgezi a lelket és végül a testet is. Fontos megemlíteni, hogy a demencia kialakulásának okát világszerte kutatják, de még nincs egy egységes megállapítás. Befolyásolhatja a genetika, az életmód, az étrend, az alváshiány, de társbetegségként is kialakulhat pl. a depresszió vagy a Parkinson-kór másodlagos tüneteként.
Imatalálkozó a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Idősek Otthonában
Nincs két egyforma beteg, csak a tünetek hasonlóak, így a megelőzés is teljesen személyre szabott, nincs egy egységes recept. Mindenki ismeri saját magát és az életmódját. Figyeljük meg: Hogyan élünk? Hogyan gondolkodunk? Hogyan étkezünk? Mennyit alszunk? Mit teszünk azért, hogy egyensúlyban, boldogan éljünk? Mi a fontos, mi értékes számunkra? Milyenek a kapcsolataink? Keressük a társas kapcsolatokat vagy inkább egyre inkább visszavonulunk? Hosszabb ideig fenntartjuk-e magunkban a konfliktust, a haragot, vagy képesek vagyunk megbocsájtani? Észrevesszük-e a jót, a szépet, vagy csak panaszkodunk és hibásokat keresünk? Milyen irányba haladunk? A szeretet, az elfogadás, a megbocsájtás és a lelki béke csodákra képes. Ha demenciával élő személyt gondozunk, fontoljuk meg: Hogyan beszélünk? Próbáljuk meg megérteni és nem bírálni a beteget! Ha valami olyant tesz, ami zavaró, higgyük el, hogy nem azért teszi, hogy bosszantsa a családot, a gondozót. Ez mind a betegséggel jár. Értsük meg és legyünk megértőek. Sokkal hamarabb elérjük az együttműködést, mint a szidással és a bírálattal. Ne feledjük el, hogy a demenciával élő személy egy felnőtt ember, akire valamikor felnézett a környezete. A megértő gondozó, ha megpróbál jó barátja lenni a gondozott személynek, jobb és eredményesebb lesz az együttműködés.
Közös program a Szent Erzsébet Idősek Otthonában 
Egyre több család fordul segítségért
A Romániai Alzheimer Szövetség 2021-es adatai szerint közel 300 ezerre becsülik Romániában a demenciával élők száma, ebből 35 ezer személy diagnosztizált, és sajnos 13% alatt van azoknak az eseteknek a száma, akik eljutnak orvoshoz, de legtöbbször a beavatkozás már későn történik. Ha a Gyulafehérvári Caritas idén 25 éves gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Idősek Otthona adatait vesszük, ahol már én is 25 éve dolgozom, azt látjuk, hogy míg kezdetben csak fennjáró, egészségesen öregedő személyek költöztek be az otthonba, mára az otthon lassan átstrukturálódni látszik. Míg 2003-ban 13 demenciával élő személy élt az otthonban, jelenleg a 156 idősből 70-en a demencia valamely formájával vannak diagnosztizálva. A középsúlyos és súlyos demenciával élők számára egy 54 személyt befogadó teljes részleget működtetünk. Megfelelő környezeti feltételeket, szakképzett személyzetet, személyközpontú gondozást, mentálhigiénés foglalkoztatást biztosítunk.
A mindennapi munkám során azt tapasztalom, hogy egyre több család fordul hozzánk segítségért, akik demenciával/ Alzheimer-kórral élő időssel élnek együtt. Tíz beutalásra váró kérésből legalább hat eset demencia. Amikor a gondozó családtag elfárad, van lehetőség nappali foglalkoztatóba, vagy idősek otthonába beköltöztetni az érintett személyt. A költségek kifizetésére sokat jelent az rokkantsági nyugdíj és a gondozási pénz, amelyre az I. fokozattal rendelkező betegek jogosultak. Tanácsadásért bátran kereshetnek azon családok, akik demenciával élő személyt gondoznak!
Dr. Kiss Gabriella
Az írás rövidített változata megjelent a Vasárnap 14-es számában a Ne a diagnózisra, az emberre helyezzük a hangsúlyt!; A demencia arcai című összeállítás részeként.
