Diplomáciai körökben, és a Vatikánban is azt remélik, azt várják, hogy május elején véget ér az orosz-ukrán háború: abból kiindulva számítottak erre, mert május 9. a győzelem napja az oroszok számára, 1945-ben e nap győzték le a náci csapatokat a II. világháború végén. Úgy vélték, Putyin elnök ünnepet szeretne ülni Moszkvában, esetleg a kivéreztetett Mariupolban, és bejelentené a győzelmét az ukránok fölött.
Azonban ahogy közeledik a jeles dátum, úgy tűnik egyre valószínűtlenebbnek mindez. Mára az elemzők egyetértenek abban, hogy Putyint rosszul tájékoztatták, így elszámította magát, a gyors lerohanásnak tervezett hadművelet megbukott. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a napokban tartott erdélyi körútja során annak a véleményének adott hangot, hogy éppen emiatt a megállapodás is egyre nehezebb, bár az ukránok oldalán álló tanácsadók, támogatók igyekeznek teret engedni az orosz vezetés számára emelt fővel befejezni az általuk indított háborút.
Ukrán tábori lelkész. Fotó: twitter 
Falu Kijev mellett. Ukrajna, március 12. Fotó: CNS/Thomas Peter.
Ferenc pápa történelmi előzményekre támaszkodva kért tűzszünetet húsvétra – kifejezetten a hadban állók felekezete szerinti ortodox húsvétra –, de kérése nem talált halló fülekre. A háború miatt Kirill pátriárkával tervezett találkozóját is lemondta: ez júniusban, Jeruzsálemben lett volna, éppen a pátriárka kérésére semleges területen. De a találkozónak a Vatikán részéről is vannak feltételei, még akkor is, ha a pápa nagyon fontosnak tartja a keresztény felekezetek közti jó kapcsolatokat, sőt, a vallásközi dialógusra kifejezetten büszke.
A pápa Kijevbe, sőt Moszkvába is elment volna. Nem azért, mert a bátorságát akarná fitogtatni, hanem mert bármit megtenne, hogy megállítsa a háborút, bármit – ezt ő maga nyilatkozta az argentín La Nación nevű napilap április 21-én megjelent számában. A Vatikán “sosem fárad” új és új útjait megtalálni a mediációnak, a felek közti közvetítésnek annak érdekében, hogy a fegyveres konfliktus véget érjen. Az interjúban Ferenc pápa azt is elmondta, a Vatikán komoly diplomáciai apparátussal dolgozik, tehát a pápa nem egyedül, nem a megérzéseire hagyatkozva dönt, hanem nagyon komoly terepmunka, háttérinformálódás előzi meg lépéseit, cselekedeteit. Azt sem csak úgy döntötte el, hogy felfüggeszti a jeruzsálemi találkozót. Elmondta: erről részleteket nem árul el, mert ha a diplomáciai lépések részleteit nyilvánossá tenné, azzal magukat a diplomáciai eszközöket lehetetlenítené el.
Bele kell törődnünk, hogy a nyilvánosság – avagy a minden nyilvános látszata – ellenére igenis vannak dolgok, amik egy ember lelkére, két ember diszkréciójára tartoznak. A háború minden tényét sem tudjuk, bár a felek azt a látszatot igyekeznek kelteni, hogy ők mindent, de mindent felfednek és megosztanak. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő e kérdésben a napokban Erdélyben tett körútja során azt is hangsúlyozta: a hírkavalkád, minden fél részéről a tudatos, stratégiai célokat szolgáló félretájékoztatás miatt az egyszerű szemlélő valójában semmit sem tudhat bizonyosan.
Nógrádi György Kolozsváron. Fotó: Bodó Márta
Leginkább éppen a támadó fél eredeti és időközben módosított szándékairól nem tudunk semmit. Hiszen a háborúnak bármely percben véget vethetnének, elvégre aki indította, az be is fejezheti egy szempillantás alatt. De nem hajlandó még tűzszünetre sem. Ezt a tényt pedig nincs mit szépíteni. Nem érv, hogy a másik “felbosszantott”: egy kocsmai verekedés nyomán elkövetett gyilkosság esetén még enyhítő körülménynek sem tekintik az effélét! Ez csak az áldozathibáztatás sajnos ismerős, de nagyon elítélendő kísérlete.
Ukrán katonák halottakat találnak Kijev utcáin az orosz támadások nyomán március 18-án. Fotó: CNS/Marko Djurica.
Ferenc pápa, bár hajlandó lenne a háborús övezetbe is elmenni, amit sokan mások nem mertek megtenni, azért mondott le még a semleges területen való találkozásról is, mert feltételei vannak, és ha azok nem teljesülnek, nem akar olyan látszatba keveredni, hogy támogatja a fegyveres agressziót. Az orosz pátriárka pedig, bár személyesen jó viszonyt ápol a pápával is, megáldotta az agresszor fegyvereit, és olyan diskurzust folytat, amely támogatja az Ukrajna elleni háborút, amelyet Putyin elnök csak „különleges katonai hadgyakorlatnak” nevez. Ha a szentatya találkozna Kirill pátriárkával, ennek a ténynek azt az értelmezését adhatják, hogy ő maga sem határolódik el ettől a felfogástól. Ez sokakat megzavarna. Márpedig Ferenc pápa békepárti, a végsőkig elmenne, ha reményt látna arra, hogy fegyvernyugvást ér el és az értelmetlen vérontást megállíthatja. “Mi jó volna abban, ha a pápa elmenne Kijevbe, de a háború aztán is, másnap folytatódna?”, tette fel a kérdést a szentatya.
Az interjúban arra a kérdésre is válaszolt, miért került sor arra a sosem látott lépésre, hogy a pápa február 25-én személyesen látogatott el az orosz nagykövetségre. “Egyedül mentem, mondta Ferenc pápa, nem akartam, hogy bárki elkísérjen. Az én személyes felelősségem volt. Az én elhatározásom volt, ami egy álmatlan éjszakán született, amikor Ukrajna sorsán gondolkodtam.” Hozzátette: szándéka világos lehet “mindenkinek, aki jól akarja érteni”. Azt jelezte az orosz kormánynak, hogy befejezhetné a háborút egy pillanat alatt. „Hogy őszinte legyek, mondta a pápa, szeretnék valami olyat tenni, ami után nem következik több halál Ukrajnában, egyetlen egy ember halála sem. És ezért mindenre hajlandó vagyok.” Mert a háború maga “anakronisztikus” Ferenc pápa szerint, ezért is csókolta meg az ukrán zászlót. “A szolidaritás gesztusa volt, a szolidaritásé a halottakkal, családjukkal és mindazokkal, akik emigrációba kényszerültek.”
Fotó: Vatican Media, Catholic News Agency
