Plenáris ülése alkalmából fogadta a szentatya pénteken, április 29-én a Pápai Társadalomtudományi Akadémia tagjait. A pápa felhívta a figyelmet a család pótolhatatlan értékére, amelyet meg kell óvni az ideológiákkal szemben, megfelelő politikai, gazdasági és kulturális támogatást kell biztosítani a társadalom alapsejtjének.
Ferenc pápa elismeréssel szólt a háromnapos tanácskozás témájáról: A család mint kapcsolati tőke: A szeretet kihívása. A társadalmi változások módosítják a házasságban és családban élők körülményeit szerte a világon. Az elhúzódó és összetett válság pedig kemény próbatétel elé állítja a szilárd és boldog családot tervező embereket. Ferenc pápa kiemelte: újra fel kell fedeznünk a család értékét, mint a társadalmi rend forrását és eredetét, a testvéri társadalom alapsejtjét, amely képes megóvni közös otthonunkat – tudósít a Vatikáni Rádió. A pápa rámutatott, hogy a család szinte minden nép értékrendszerében az első helyen áll, hiszen a férfi és a nő természetének szerves része. Ebben az értelemben a házasság és a család nem tekinthető pusztán emberi intézménynek, bár a századok folyamán sokat változott, illetve kulturális és spirituális különbségek figyelhetőek meg az egyes népeknél. Minden eltérés dacára vannak olyan közös és állandó vonások, amelyek kifejezik a házasság és a család nagyságát, értékét.
A szentatya felhívta a figyelmet a Nyugaton elterjedt individualista és privatista szemléletre, amely azzal a veszéllyel jár, hogy a család elszigetelődik és szétforgácsolódik a társadalom szövetében. Így elvész a család azon társadalmi funkciója, amelyet az egyének között és a közösségben gyakorol, különösen a gyengébbek irányában: a gyermekek, a fogyatékkal élők és a nem önellátó idősek érdekében.
A család a tagok és a tágabb közösség javát, boldogságát solgálja
Ferenc pápa leszögezte: a család a társadalom javát szolgálja, és nem egyszerűen úgy kell rá tekinteni, mint egyének összességére, hanem olyan kapcsolatiságra, amely a kölcsönös tökéletesség kötelékén alapul. Ahogy Szent Pál írja a kolosséiakhoz: „Öltsetek tehát magatokra – mint Isten választottai, szentek és szeretettek – könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is. Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent.” (Kol 3,12-14). A szentatya úgy fogalmazott: a kölcsönös szeretet férfi és nő között annak az abszolút és hibátlan szeretetnek a visszatükröződése, amellyel Isten szereti az embert, amely termékeny, és amelyet a társadalmi közrend és a teremtett világ védelmében kell megvalósítania.
A család java nem halmozó jellegű, vagyis nem az egyének erőforrásait összegzi hasznuk növelése érdekében, hanem a tökéletesség kapcsolati köteléke. A hűséges szeretet, a bizalom, az együttműködés, a kölcsönösség viszonyában osztozik, amely a családtagok javát és boldogságát szolgálja. Ebben az értelemben a család, amely már önmagában kapcsolati erőforrás, sok más jó és kapcsolat forrásává válik a közösség számára. A pápa példaként említette az állammal vagy a társadalom más csoportjaival való jó viszonyt, a családok közötti szolidaritást, a nehéz helyzetben lévők befogadását, az utolsókra való odafigyelést, az elszegényedés folyamatának megállítását.
Családbarát politikára van szükség
„Egy másik fontos jellemvonása a család intézményének a befogadás, amely főként ott válik nyilvánvalóvá, ahol a családban gyenge vagy fogyatékkal élő tagok is élnek. Az ilyen családok sajátos erényeket fejlesztenek ki, amelyek révén növekszik bennük a szeretet képessége, és türelmesebben állnak az élet nehézségeihez. A súlyos fogyatékkal élők otthoni ápolása olyan erőket mozgat meg a családtagokban, amely képes válaszolni a speciális igényekre. Gondoljunk azokra a családokra, akik az egész társadalom javát szolgálják, például az örökbefogadó vagy nevelőszülő családok” – hangsúlyozta beszédében a szentatya. Kiemelte: ahhoz, hogy a család betöltse tökéletesítő kötelék szerepét és kapcsolati erőforrás legyen, szükség van más személyek, intézmények, köztük a kormányzat támogatására is. Minden országban családbarát szociális, gazdasági és kulturális politikát kell folytatni. Lehetővé kell tenni a család és a munka összehangolását, adókedvezményekkel segíteni a családokat és a gyermeknevelést, támogatni a gyerekvállalást, megfelelő szociális, pszichológiai és egészségügyi szolgáltatásokat biztosítani a párkapcsolat és a szülői kapcsolat kísérésére.
Ferenc pápa az Amoris laetitia-t is idézte: „A házastársak egész közös életét, a köztük, a gyermekeikkel és a világgal szövődő kapcsolataik teljes hálózatát szintén áthatja és erősíti a szentség kegyelme, amely a megtestesülés és húsvét misztériumából fakad. Ezekben Isten kifejezésre juttatta egész szeretetét az emberiség iránt, és bensőségesen egyesült is azzal”. (Amoris laetitia, 74., fordította Diós István). Beszéde végén a szentatya köszönetet mondott a Pápai Társadalomtudományi Akadémia munkájáért, elismerve a családról folytatott tanácskozás értékes hozzájárulását, majd imáiról biztosította és megáldotta őket.
Forrás: Vatican News/Gedő Ágnes
