A késő gótikus festészet egyik jelentős egyéniségének sajátossága, hogy személye ismeretlen. Mindössze szignója (M. S.) az, amely segítségével megnevezheti őt a művészettörténet. A magyarországi festészet ezen kiváló alkotójának stílusát valószínűleg itáliai művészek csiszolták, mivel ennek sajátosságai észlelhetőek alkotásain. A művész kiemelkedik a realisztikus ábrázolásban, és munkássága pontos anatómiai ismeretekről is árulkodik. Névjegye és az 1506-os évszám, amelyet a Feltámadás című festményén láthatunk, segít behatárolni alkotó időszakát, ezen felül azonban kevés adatot találunk róla.
A mester a feltámadt Krisztust jeleníti meg, sajátos attribútumaival együtt, amelyek ebben az esetben a vörös palást, a fehér alapon, vörös kereszttel ellátott zászló és a diadalmas kéztartás, amellyel felfele, az égre mutat. A palást az uralkodás jelképe is. A festményt a vörös és a zöld kontrasztja uralja. Az alkotás középpontjában Jézus áll. Az ő alakja körül elhelyezkedő katonák különböző harci eszközöket tartanak a kezükben, a főalakhoz való viszonyulásuk azonban nem egyértelmű. Felfedezhető a csodálkozás, de az elhatárolódás is.
M. S. Mester: Feltámadás
A festmény másik érdekessége, hogy a háttérben két másik történet is látható. A bal felső sarokban a keresztről való levételt láthatjuk, a jobb oldalon pedig a kenetet vivő asszonyok jelennek meg. A táblakép így három különböző eseményt jelenít meg egyszerre, de a középpont a feltámadás ténye marad, amely beragyogja a Golgota fájdalmát és szenvedését, valamint az asszonyok várakozását és keresését is.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2022/17-es számában.
