Marie-Noëlle Thabut: A váratlan Isten felfedezésén. Fordította Katalin Ildikó OCD nővér, Marosszentgyögy. A kis könyv elnyerte a francia vallásos könyvesboltok díját.
A Bibliával kapcsolatban miért beszélünk „váratlan Istenről”? Nem ismerjük már eléggé az ószövetség szövegeit, a bibliai történet nagy eseményeit, amelyek annyira megjelölték kultúránkat, közös történelmünket és vallási hagyományainkat?
Azért, mert, ahogy Marie-Noëlle Thabut mondja, „Isten mindig más, mint amit spontán módon róla gondolnánk. A bibliai hitben minket megelőző őseink lassanként tették meg ezt a felfedezést egy hosszú spirituális történet során.” Nehéz Istent csak önmagunkra hagyatkozva megismerni, és nagyon gyakran le kell vetkőznünk a szent és bosszúálló istenség képét is.
Marie-Noëlle Thabut elkísér bennünket a kinyilatkoztatás felfedezésében a hit nagy alakjainak portréi mentén: Noé, Ábrahám, Mózes, Dávid, Illés, Jónás, Rút, Ózeás… Nem egzegetikai vagy technikai módszerrel, hanem a bibliai üzenet melegszívű, barátságos megközelítésével, mindig ütköztetve a létezés nagy kérdéseivel.
Marie-Noëlle Thabut jogot végzett francia családanya volt, amikor felkérték a plébániai liturgia koordinálására. Szembesülve azzal, hogy mennyire nem ismeri a Szentírást, tíz évet szánt rá az életéből, hogy felfedezze. Önkéntesként tizenöt éven át magyarázta a vasárnapi olvasmányokat a francia katolikus rádióban illetve tévében, hébert tanított az érdeklődők számára, és számtalan szentföldi zarándoklatot szervezett, hogy a helyszíneken olvassa el az egyes szövegeket, és így másokkal is egyre mélyebben felfedeztesse és megszerettesse a Bibliát.
