250 éve alapították meg a bánsági Ostern sváb települést.
A bánsági történetírás, különösen a bánsági helynévtan egyik vitatott kérdése a korábban tisztán sváb Ostern (magyar nyelven: Húsvét) település nevének eredete és értelmezése, amelyet ma Kiskomlósnak (Comloșu Mic, Klein-Komlosch) hívnak. A magyarázatot vagy teljesen elhagyják („nem lehet megmagyarázni”), vagy magabiztosan állítják, hogy az „Ostern” névnek „semmi köze” a húsvéti ünnepekhez.
Bár a történeti irodalomban ismeretes a helység – és nem a plébániai hivatal! – hivatalos régi pecsétje, ennek részletesebb leírását hiába keresi az ember. Mégis valahol azt állítják, hogy a pecsét felirata így szól: „Mert alleluját énekelünk”. Jó lenne, de ez nem egészen így van!
A temesvári Püspöki Levéltárban Ostern plébánia aktái között több másolat is megtalálható a település régi, 27×30 mm-es pecsétjéről, ami közelebb vihet a megoldáshoz. A belső mező a sírból kiemelkedő Megváltót ábrázolja, jobb kezében egy keresztben végződő rúdon lévő keresztes győzelmi zászlóval, baljában pedig két szeggel. A pecsét felirata – sajátos helyesírással – a következő: WIER HOFEN ALE DAS IN OSTERN AN(NO) 1773. (Mi Osternben mindannyian ebben hiszünk An[no] 1773). A bélyegző szép és jól olvasható, piros pecsétviaszon található lenyomata egy 1788-ból származó iraton is fellelhető, amely tartalmazza polgármester, egy esküdtszéki tag (esküdt tanácstag), a közjegyző és Ostern két templomgondnokának aláírását.
Ami a helynévválasztást illeti, az 1772 tavaszán kialakulóban lévő Ostern település ebben a tekintetben minden bizonnyal egyedinek számít. A bánsági közösségek többnyire a régi helységneveket vették át, és pecsétjükhöz profán szimbólumokat választottak a környezetükből vagy mezőgazdaságból, kevésbé spirituális jellegűeket, és még kevésbé a katolikus hitvilágra utalókat.
Másként volt ez a plébániai pecsétek esetében, amelyek általában a templom védőszentjét ábrázolták. Ostern település esetében a pecsét mezője Szent Tekla vértanút ábrázolja. De a „politikai Ostern helységben” egészen más volt a helyzet!
Az első telepesek rendkívül vallásos lelkülete mellett, amelyet a helység monográfiájában dr. Peter Pink (1935) többször is kiemel, úgy tűnik, hogy a település – amelyet Ostern néven először 1772 októberében említenek a szomszédos Sankt Hubert község keresztelési anyakönyvében – nevének megválasztásában húsvét ünnepe, amely abban az évben április 19-re esett, egy, ha nem döntő szerepet játszott. Mivel 1772. február elején bánsági úticéllal Bécsben már számos telepest regisztráltak, akik tömegével érkeztek Bajorországból vagy az úgynevezett Straubingische régióból, ahonnan az öt Fraunhoffer testvér is megérkezett a „telepes kereszttel“ Osternbe, az első csoportok – hetekig tartó hosszú utazás után – az 1743-ban románok által betelepített (Nagy)Komlós és a még ugyancsak újonnan megalapított Hatzfeld-Landstreu (Zsombolya) német település között elterülő egykori „Mali Comlosch“ puszta még üres szántóföldjein leltek otthonra valószínűleg 1772 márciusa/április elején, minden bizonnyal közvetlenül húsvét előtt. Így ismeri ezt a – meglehetősen hiteles – helyi szájhagyomány.
Ugyanúgy lehetséges, hogy Ostern helységet hivatalosan 1773 húsvétján – akkor április 11-én – alapították, ahogy arra a helyi pecsétben lévő 1773-as évszám utal. Mindkét változat állít valamit, ami egyidejűleg is érvényes, és ezzel megerősíti a közvetlen összefüggést Ostern település megalapítása és az 1772-es év húsvétja, de legkésőbb 1773 húsvétja között. Mindenesetre állítólag Osternben az első házakba már 1772 őszén beköltözhettek a lakók.
A település neve mellett a közösség pecsétje képben és szóban is kifejezi azt a keresztény reményt, amellyel Ostern első telepesei hozzáláttak az új, hatalmas munkához. Az osterni emberek megőrizték a Krisztus feltámadásába vetett hitben gyökerező reményt és abból merítettek erőt. Ebből a szempontból a „húsvéti” közösség pecsétje ma a mi számunkra is sokatmondó. Ugyanakkor a megbízhatónak tekinthető helyi hagyománnyal együtt megerősíti a bánsági Ostern település megalapításánának körülményeit, ahogyan a német helységet említik 1772 húsvétja óta jó száz éven át egészen 1882-ig, amikor a községi tanács sietve és meggondolatlanul elfogadta a magyar minisztérium kérését, hogy a tisztán német falujukat (újra) Kis-Komlósra/Klein-Komloschra nevezzék át, amit később megbántak, de már hiába próbáltak visszafordítani. Az emberek azonban ragaszkodtak a konvencionális megnevezéshez, és mindig meg voltak győződve arról, hogy az ő lakhelyük Osternben van!
Az 1788-as pecsét mellett megtalálható Hermann Felbreck(?) akkori soltész (falusi bíró), Jacob Kirchl esküdt, Georg Huth, Schenrichther…(?)rath közjegyző, Johann Müller templomgondnok és Jacob Bosch templomgondnok aláírása is.
Áldott húsvéti ünnepeket különösen az osternieknek/kiskomlósiaknak, de minden közeli és távoli honfitársunknak!
Martin Roos, ny. temesvári püspök
