Ez év februárjában több temesvári és bánsági magyar szervezet, közösségi oldal, médium osztotta meg tagjaival, olvasóival az örömteli hírt, amelyben Tamás Péter, Magyarország tiszteletbeli konzulja, a Várbástya Egyesület elnöke arról tájékoztatott, hogy Magyarország kormánya támogatásának köszönhetően a Várbástya Egyesület megvásárolta a Magyar Házat.
A közadakozásból épített, Székely László műépítész tervei alapján kivitelezett és 1930 novemberében felavatott négyszintes épület alapfalába a következő emlékirat került: „A magyar kultúra várának ajánljuk e házat, amelyet a legnehezebb időkben a bánsági magyarság áldozatkészsége emelt”.
A történelem során az épületben zajló kulturális tevékenységeket hol engedélyezték, hol felfüggesztették az állami hatóságok, az ingatlan egy ideig a Román Kommunista Párt városi szervezetének székházaként szolgált, 1968-tól a magyar, a román, a német és a szerb pártlap szerkesztőségeinek adott otthont, és nagyobb átalakításon esett át. Az 1989-es fordulatot követően az épület is gazdát cserélt, magántulajdonba került, míg végül idén februárban a temesvári Várbástya Egyesület megvásárolta.
Az épület ünnepélyes megáldására április 3-án került sor. A rendezvényen jelen volt Pál József Csaba temesvári megyés püspök, Bódis Ferenc református esperes, dr. Molnár András, Temes megyei RMDSZ elnök, Kása Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt Temes megyei szervezetének elnöke, több intézményvezető és meghívott. A résztvevőket elsőként Tamás Péter, Magyarország tiszteletbeli konzulja üdvözölte, aki köszönetét fejezte ki Magyarország kormányának, valamint a különböző intézményeknek, hogy támogatták ezt a törekvést.
– A helyi magyarság lelke lesz ez a ház. Ezeket a téglákat elődeink adományokból gyűjtötték össze, hogy felépítsék ezt a házat, amelynek eszmei értéke is van: egy magyar közösség jövőbe vetett hitéből, akaratából született. Ezért ragaszkodunk a Magyar Házhoz – mondta a tiszteletbeli konzul.
Az ünnepségen felszólalt dr. Pogány András mérnök és Graur János, a temesvári Heti Új Szó hetilap főszerkesztője, akik a Magyar Ház múltját idézték fel, ugyanakkor a jövőre nézve is elhangzott néhány javaslat a részükről. Kása Zsolt, a Várbástya Egyesület alelnöke a jelenlegi tennivalókról, illetve az megvalósításra váró tervekről tájékoztatta az egybegyűlteket.
Pál József Csaba megyés püspök beszédében az aznapi szentírási részből idézett: „Mikor az Úr megfordította Sion fogságának sorsát, olyan volt, mintha álmodnánk. Akkor szánk vígsággal telt meg, nyelvünk pedig ujjongással” (126. zsoltár) – Hála és köszönet az összefogásért, az álmok tettekre való váltásáért. Nagyon sokan összefogtak, és ez kell, hogy legyen továbbra is a jelszó, ha azt akarjuk, hogy ez a ház fennmaradjon és azzá váljon, aminek valamikor rendelték. Az összefogás meghozza a gyümölcsét. Ugyanakkor felhívás is: megérkeztünk a jelenbe. Ha korábban a múlt szemüvegén néztük a jövőt, mától kezdve a jelen szemüvegén nézzük a múltat is és a jövőt is. Építsünk olyan magyar kultúrát, amelynek alapja az összefogás és a béke. Építsük az egység, a békesség és a szeretet kultúráját – fogalmazott a temesvári főpásztor, aki az áldás keretében így imádkozott: Urunk, Jézus Krisztus! Alázattal lépjük át e hajlék küszöbét. Költözzék ide velünk együtt örökös boldogság; isteni áldás, derűs öröm, termékeny szeretet és tartós egyetértés.
Végül Bódis Ferenc református esperes szólalt fel, aki hangsúlyozta: a temesvári magyarság hazaérkezett.
Az ünnepség a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulatának két művésze, Borbély Emília és Molnos András előadásával zárult, amelynek keretében elhangzott Szávay Gyula Házavató című verse, az a költemény, amelyet 1930-ban a Magyar Ház felavatásánál is elszavaltak.
