Az ukrán katolikus vezetők sürgették Ferenc pápát, hogy ajánlja fel Ukrajnát és Oroszországot Mária szeplőtelen szívének. A március 25-iki felajánlás hírének bejelentése után az ukrán egyházi vezetők kilencedet hirdettek a március 25-i esemény előkészítésére — nyilatkozta a háború sújtotta ország egyik főpapja a CNA-nak.
„Nagyon örülünk annak, hogy a szentatya pozitívan reagált a latin rítusú katolikus püspökök, papok és hívek kérésére” — mondta Mieczysław Mokrzycki lvivi (lembergi) érsek. „Szeretnénk felkészíteni a híveket és felkészülni erre az alkalomra, ezért március 17-én kilencedet kezdünk” – tette hozzá. „Minden ukrajnai keresztényt arra hívunk, hogy csatlakozzon, és nagyon hálásak lennénk, ha a világegyház is csatlakozna hozzánk, velünk imádkozna ezért a szándékért.”
Mieczyslaw Mokrzycki lembergi (Lviv) római katolikus érsek. Fotó: Echo Katolickie
Mokrzycki érsek az interjúban óvatosan elkerülte, hogy szóba hozza azt az évtizedek óta tartó vitát, hogy amikor II. János Pál pápa 1987-ben felajánlotta Oroszországot Mária szívének, az érvényes volt-e vagy sem. Az ukrán érsek szerint az akkori felajánlás helyesen történt, de a mostani háború kitörése nyomán hasznos lenne megismételni a béke biztosítása érdekében.
Miért kérdés, hogy Oroszország felajánlása megtörtént? Michael O’Neill magyarázata szerint „Oroszország jelenlegi cselekedeteit látva egyes katolikusok megkérdőjelezték, hogy Oroszország valóban megtért-e, hosszabb időtartamú és típusú békeidőszakot vártak. Mivel az üzenet nem ad konkrétumokat arra vonatkozóan, hogy egy ilyen megtérés és béke hogyan néz ki, a vita arról folyt, hogy a felajánlás megfelelően és eredményesen megtörtént-e.” Azt is hozzátette O’Neill, hogy a Mária-jelenések iránti áhítatnak lehet árnyoldala is: „Ha valaki azt tapasztalja, hogy összezavarodik vagy megszállottja lesz a csodáknak, akkor nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni őket” — mondta. „Miközben rengeteget nyerhetünk azzal, ha Máriát ilyen címeken tiszteljük, és a hitünket erősítjük azzal, hogy gyönyörködünk a csodákban, amelyeket Isten művelt, az is helyes, az egyházzal összhangban lévő katolikus, aki nem szentel figyelmet ezeknek a jelenéseknek, áhítatoknak.” Donovan hozzátette: Fatima üzenetét komokyan véve megtörtént a felajánlás, és Isten az ő nagylelkűségében elfogadta, láttuk is a gyümölcsét az [1984-es] felszentelést követő öt években. (Catholic News Agency)
A szentszéki sajtóiroda március 15-én jelentette be, hogy a pápa március 25-én helyi idő szerint délután 5 órakor a római Szent Péter téren tervezi Oroszországot és Ukrajnát Mária szeplőtelen szívének felajánlani.
Március 25, Gyümölcsoltó Boldogasszony, az annunciáció ünnepe kiemelkedő Mária-ünnep, az a nap, amelyet Montfort Szent Lajos különösen ajánlott a Szűzanyának való személyes felajánlás időpontjaként. „A Szűzanya minden előjoga abból a tényből ered, hogy Isten örökkévalóságtól fogva őt választotta ki, hogy a testté lett Ige anyja legyen; ez az az egyház központi Mária-dogmája” — magyarázta a szakértő, Colin Donovan — „így ez, úgy gondolom, a tökéletes nap erre”. II. János Pál pápa is úgy döntött annak idején, hogy a felajánlást ezen a napon teszi meg. Oroszországot már korábban is felajánlották Szűz Máriának az egész világgal együtt. Több pápa is Máriának ajánlotta az egyházat és a világot. XII. Piusz pápa 1942. október 31-én tette ezt, II. János Pál pápa megújította ezt a felajánlást 1982. május 13-án, 1984. március 25-én és 2000. október 8-án. Ferenc pápa 2013 októberében megújította a világ felajánlását Mária szeplőtelen szívének, és pápaságát a fatimai Szűzanyának szentelte.
Mokrzycki érsek interjúja rávilágított arra, hogy mi vezetett Ferenc pápa meglepő döntéséhez, amely szorosan kapcsolódik a Boldogságos Szűz Mária 1917-es fatimai jelenéseihez.
„Ebben a fájdalmas és nehéz háborús helyzetben továbbra is imádkoztunk, szentmisét ünnepeltünk, imádtuk az oltáriszentséget, böjtöltünk és felajánlottuk szenvedéseinket, Isten kegyelmét kérve. Az egész világ csatlakozott hozzánk, de látjuk, hogy a háború folytatódik” — hangsúlyozta Mokrzyck érsek olasz nyelvű telefonos interjúban.
Ferenc pápa Fatimában 2017-ben. Fotó: Daniel Ibañez/CNA
„Ezért emlékezetünkbe idéztük a fatimai Szűzanyát, aki 1917-ben azt mondta, hogy a háborúnak vége lesz, ha a szentatya és a püspökök Oroszországot az ő Szeplőtelen Szívének szentelik, minden hónap első szombatján áldoznak és imádkozzák a rózsafüzért. Ezért kértük a szentatyát, hogy ismét teljesítse ezt a kérést” — magyarázta. „Ez volt a vágyunk, ez volt az egész ukrán nép vágya” — tette hozzá az érsek egy másik, a Szent Rita Rádiónak adott interjújában. „Mint latin rítusú püspökök, mint a püspöki konferencia kértük a szentatyát, levelet intéztünk hozzá ezzel a kiáltással; még mindig él bennünk a remény, hogy ez a háború hamarosan véget érhet.”
Mária szeplőtelen szíve az áhítat tárgya, mivel a szív a tökéletes akaratot szimbolizálja, ahogyan azt az ő „fiat”-ja, „legyen”-je kifejezi. Mária szívét általában hét sebbel és karddal átszúrtan ábrázolják. A Mária szíve iránti korai áhítatot Clairvaux-i Szent Bernát példázta, de a modern áhítatot Szent Eudes János, egy 17. századi francia pap alapította meg. Mária szeplőtelen szíve ünnepét először Eudes tartotta, a 19. század elején kapta meg a pápai jóváhagyást. Az ünnep 1944-ben került be az általános római naptárba, és augusztus 22-én, Nagyboldogasszony nyolcadában ünneplik. Ukrajna latin rítusú katolikus püspökei kérték Ferenc pápát, hogy az országuk megszállása közepette végezze el a felajánlást. Ukrajna római katolikus püspökei március 2-án levelet küldtek Ferenc pápának, amelyben arra kérték, hogy „nyilvánosan végezze el Ukrajna és Oroszország felajánlását Mária szeplőtelen szívének, ahogyan azt a Boldogságos Szűz Fatimában kérte”. Miért most? A szakértő szerint a felajánlás mindig jó dolog, a folyamatban lévő háború pedig „olyan kontextus, amely önmagában is elegendő” a felajánlás indoklásához. (Catholic News Agency)
Colin Donovan, az EWTN teológiai kérdésekèrt felelős alelnöke a CNA-nak elmondta, hogy a felajánlás bizalom, ráhagyatkozás és Istenhez intézett kérés egyben. Ráhagyatkozás: önmagunkat, szívünket, imáinkat, vágyainkat a Szűzanya lába elé tesszük, és ez Isten céljait szolgálja… Egyben kérés Istenhez a mi sajátos szükségleteinkért.” Michael O’Neill, író, az EWTN televízió és rádió műsorvezetője, a MiracleHunter.com weboldal létrehozója a CNA-nak elmondta, hogy a Máriának való felajánlások azért fontosak, mert „jelzik a Szűzanya iránti szeretetünket és bizalmunkat, ezáltal különleges módon, mint az ő gyermekei kérjük a védelmét”.
Az 1917-es fatimai jelenések a világ leghíresebb Mária-jelenései közé tartoznak. A három látnok előtti jelenései során Mária három titkot árult el, amelyek közül a második egy kijelentés volt, hogy az első világháború véget ér, valamint egy előrejelzés egy másik háborúról, amely XI. Piusz pápasága alatt fog kitörni, ha az emberek továbbra is megsértik Istent, és Oroszországot nem ajánlják Mária szeplőtelen szívének. Lucia nővér, a három fatimai látnok egyike, aki megérte a felnőttkort és szerzetesként élt, azt vallotta, Mária ezt mondta neki: „Ha kéréseimet meghallgatják, Oroszország megtér, és béke lesz; ha nem, akkor tévedéseit az egész világon terjeszteni fogja, háborúkat és egyházüldözést okozva. A jók mártírhalált fognak halni; a szentatyának sokat kell majd szenvednie; különböző nemzetek fognak megsemmisülni. Végül szeplőtelen szívem győzni fog. A szentatya nekem fogja szentelni Oroszországot, és az meg fog térni, a világra a béke időszaka köszönt.”
Felajánlás: a felajánlott tárgyat, személyt egy szent célra elkülönítik. A felajánlás során egy személyt, egy nemzetet szent célra emelnek ki köznapiból és különítik el egy szent dolog szolgálatára. A vatikáni Istentiszteleti Kongregáció a Máriának való felajánlást úgy értelmezi, hogy ezzel elismerik „Máriának Krisztus és az egyház misztériumában betöltött egyedülálló szerepét, az evangéliumról szóló tanúságtételének egyetemes és példamutató jelentőségét, a közbenjárásába vetett bizalomnak és pártfogása hatékonyságát”. Szent II. János Pál pápa — aki pontifikátusa alatt háromszor szentelte Máriának az egyházat és az egész világot — azt vallotta: azzal, hogy Máriának ajánljuk magunkat, elfogadjuk a segítségét abban, hogy teljesen fel tudjuk ajánlani magunkat Krisztusnak.
A titok feltárását követő években vita alakult ki arról, hogy a későbbi pápák által végrehajtott különböző oroszországi felajánlások megfeleltek-e a Mária által meghatározott követelményeknek. Egy 1989-ben írt levelében Lucia nővér azonban megerősítette, hogy II. János Pál pápa 1984-ben teljesítette Mária kérését Oroszországra vonatkozóan. Abban az időben Ukrajna és Oroszország egyaránt a Szovjetunió része volt.
A Hittani Kongregáció is megerősítette, hogy a felajánlás Lucia nővér megelégedésére történt. Colin Donovan hozzátette: mind Szent II. János Pál pápa, mind a misztikus Lucia nővér eleinte bizonytalan volt, mert a jelenés nem név szerint említette Oroszországot, hanem csak utalásszerűen… Lucia nővérnek a Szűzanya megerősítette, hogy Isten elfogadta az 1984-es felajànlàst, és ő be fogja tartani az ígéretét. Ezt Lucia nővér többször megerősítette, személyesen is, hogy a Szűzanya kérése teljesült.
Forrás: Catholic News Agency
Angolból fordította és szerkesztette Bodó Márta
