Februárban múlt harminc éve, hogy elhunyt Domokos Pál Péter, aki a Szűzanya kegyhelyén, Csíksomlyón született 1901. június 28-án. Tanulmányai elvégzése után tanító volt Csíkkarcfalván, aztán Csíkszeredában tanárkodott, majd Kézdivásárhelyen és Kolozsváron vezette a tanítóképzőt. Fájó, hogy az utóbbi időben csak elvétve, nagyon ritkán találkozhattunk nevével.
A második világháború befejezése után, 1944-től haláláig Budapesten élt, de személye legendássá vált Erdély-szerte és mindenütt, ahol magyarok éltek. Nemcsak leírta a szociográfiát, hanem befogott a szekérbe és végigjárta a csángó falvakat, maga hajtva a lovát. Ha kellett akár vitatkozott is, így a lehető legemberközelibb módon valósította meg a néprajzi kutatást. Domokos Pál Péter tehát közvetlen, személyi tanúságtétel a csángók életéről.
Domokos Pál Péter a néprajztudományok doktora, történész, a moldvai csángómagyarok történetének és kultúrájának neves kutatója, sorsunk szószólója, ugyanakkor igen termékeny szerző volt. Többek között gazdag dokumentációval kiadta Kájoni János Cantionale Catholicum és Petrás Incze János Tudósítások munkáját … édes hazámnak akartam szolgálni címmel.
Nagy fontosságú tettnek számít, hogy az 1989-es romániai rendszerváltás előtti hónapokban, a magyarországi Eötvös Kiadó és a Szent Gellért Egyházi Kiadó gondozásában napvilágot látott Rendületlenül című felbecsülhetetlen értékű könyvében Erdély szentéletű, hitvalló püspökének, Isten szolgája Márton Áronnak állított örök emléket. Azon év júniusában a kiadványhoz írt előszavában Domokos Pál Péter így vall: „Évtizedek óta írom könyveimet, az előadások százait tartottam a moldvai magyarságról, Erdély történelméről, vallástörténetéről. Az utóbbi években számos helyen szóltam Márton Áronról is. (…) Bizton állíthatom, hogy az egyházak magyarságot őrző, szervező, emelő tevékenysége meghatározó jelentőségű volt, s némelyik főpapjának az életműve kiállja a hasonlítást akár államférfiakéval, fejedelmekével. Erdély ezen nagyjai közé tartozik Márton Áron püspök. (…) Életem nagy adományának, máig energiát adó forrásának tartom, hogy kora gyermekségemtől haláláig szoros emberi kapcsolatban (éveken át munkakapcsolatban) állottam Márton Áronnal. (…) A nagy püspök tudta és vallotta, hogy a magyarság egy és oszthatatlan, éljenek tagjai a világ bármelyik pontján is.”
1992. február 21-én, harminc esztendővel ezelőtt Budapesten hunyt el 91 esztendős korában. Halála valósággal megrendítette a magyarságot és más nemzetbeli tisztelőjét világszerte. Március 4-én a budapesti Farkasréti temetőben sorra került temetése valóságos nemzeti gyásszertartás volt. Végrendelete szerint a temetést az akkor az ő szülőhelységében székelő Benedek Domokos, a Szent István királyról elnevezett erdélyi ferences rendtartomány főnöke celebrálta nagyszámú papi segédlettel. Ott volt Bálint Lajos, az első gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi püspök, Hegedüs János Kolos, a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett magyarországi ferences rendtartomány főnöke, Gergely István csíksomlyói plébános, valamint Somai Pál csíkszeredai polgármester. Az anyaországot Andrásfalvi Bertalan művelődésügyi miniszter, valamint a társadalmi-tudományos élet több kimagasló személyisége képviselte. Ugyanakkor több mint száz moldvai csángómagyar utazott autóbuszokkal a temetésre. Az erdélyi fenyők ágaiból és virágokból készült koszorú és az elhunyt szülei csíksomlyói sírjáról hozott földnek a koporsóra szórása Erdély tisztelgését jelképezte nagy fia földi maradványainál.
Benedek Domokos tartományfőnök a temetésen hangsúlyozta: „Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Domokos Pál Péter támasz és háttér nélkül, csupán Krisztusba vetett rendíthetetlen bizalommal egyedül nekivágott és nemcsak felkereste, hanem felfedezte a moldvai székely csángó népet. Istentől kapott, különleges hivatástudattól megszállott ember volt.”
A temetés napjának délutánján Bálint Lajos érsek gyászmisét mutatott be papi asszisztenciával Domokos Pál Péter lelke üdvösségéért a budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban.
Meggyőződésem szerint a halálától eltelt harminc év után is Domokos Pál Péter életműve példát és erőt ad mind a mostani, mind a következő nemzedékeknek a szülőföld iránti hűségre, az eszméinkhez való kitartásra és a továbbélésünkhöz nélkülözhetetlen hitre. Szobra a csíksomlyói kegytemplom és kolostor szomszédságában látható.
Fodor György
