Idei nagyböjtünket a szentatya felszólítása szerint a békéért való böjtünkkel és imádsággal kezdjük hamvazószerdán, ennek jegyében hamvazkodunk is. Szent Ignác megtérésének évébe jól illeszkedik, hogy a nagyböjti imagyakorlatainkat Szent Ignác lelkigyakorlatai ihlessék.
Március 25–27.: háromnapos, személyesen kísért lelkigyakorlat azoknak, akik már vettek részt Szent Ignác-i lelkigyakorlaton.
Április 1–3.: háromnapos, személyesen kísért lelkigyakorlat 18–35 év közötti fiataloknak, ahol bevezetést adunk a különféle imamódokba, a lelkek megkülönböztetésébe és a Szent Ignác-i lelkigyakorlat dinamikájába.
Helyszín: a marosvásárhelyi Jezsuita Udvar. A lelkigyakorlat a marosvásárhelyi közösséget szólítja meg, illetve azokat, akik meg tudják oldani az elszállásolásukat. A Jezsuita Udvar a lelkikísérői beszélgetéseknek, illetve a személyes imaidőknek biztosít teret.
A lelkigyakorlat alatt erősen ajánlott a megszokott munkából, tevékenységekből való kiszakadás és a csend megteremtése. Ez alapfeltétele a lelkigyakorlatos dinamikának. A pénteki napra (és a hétvégére) ajánlott szabadnapot kivenni, illetve az egyetemi tanulmányokat felfüggeszteni. Ha az otthoni körülmények nem alkalmasak (gyerekek, család, munka stb.), napközben az Udvarban lehet maradni, illetve az imaidőket a kápolnában lehet tartani. A lelkigyakorlatozóknak napi 4-5 imaidőt (30-45-60 perc) ajánlunk, melyeket sétával, a lelki kísérővel való beszélgetéssel, étkezéssel, pihenéssel lehet rendszerezni.
Jelentkezési határidő: 2022. március 15.
Részletes információért érdeklődni és jelentkezni a jezsuitaudvar.ro/templom weboldalon lehet.
Szent Ignác imája a megtestesülésről
Szent Ignác imája a megtestesülésről a lelkigyakorlatos könyv második részében található, és arra hívja a lelkigyakorlatozót, hogy a Szentháromsággal együtt belehallgasson a földkerekség szenvedésébe, és abba az isteni elhatározásba, ahogyan az Isten Fia a világba jön, hogy megváltásunkra és üdvösségünkre legyen. Az elmélkedést a mai helyzetre alkalmazva kínáljuk.
Elcsendülök, megállok, időt hagyok a megérkezésre. Érzékelem mindazokat a benyomásokat, melyeket a nap folyamán szereztem: kellemeseket és kellemetleneket egyaránt. Egyszerűen tudatosítom ezeket, teret adok nekik. Ami van, annak szabad lennie.
Kihallom a vágyamat, amire most leginkább szükségem lenne, és amit az imában kegyelemként kérek Istentől. Uram, arra kérlek, hogy… Emellett kérem az Úr benső ismeretét, aki érettem emberré lett, hogy őt jobban szeressem és kövessem.
Felidézem a történetet, ahogyan a három isteni személy a földkerekséget nézi, tele emberekkel, és látja, ahogyan félresiklik az életük, ahogyan egymással háborúskodásban állnak. Felidézhetem magamban azokat a helyzeteket, amint veszekedések foszlányait csíptem el az utcán, vagy a szűkebb környezetemben emlékezhetek azokra az eseményekre, amikor szeretetlenséget tapasztaltam. Érzékelhetem a tehetetlenségemet, miközben a bűnnel találkozom akár a saját életemben, akár a szeretteim esetében. Képzeletben elmehetek az ukrán földekre, és szemlélhetem azt a szenvedést, amit az otthonukból menekülni kényszerülő emberek arcán látok. Együttérezhetek a katonákkal, akiket a harcmezőkre kényszerítenek és öldökölnek, akiket különféle ideológiákkal treníroztak, hogy feláldozzák magukat a háborúért. Kihallhatom ezeknek az embereknek a fájdalmát, tehetetlenségét, illetve a saját értetlenségemet, frusztrációmat, félelmemet és szorongásomat is.
Figyelmemet most a Szentháromságra irányíthatom, királyi székükben, isteni fönségük trónján. Figyeljem meg, hogyan nézik az egész földkerekséget és mind a népeket akkora vakságban, és látják, miként okozzák saját vesztüket. Hogyan viszonyul Isten az emberi szenvedéshez? Hogyan esik meg a Szentháromság szíve rajtunk, embereken? Hallgathatom, amit az isteni Személyek mondanak: „Váltsuk meg az emberiséget”.
Figyeljem, amit az isteni személyek cselekszenek, amint megvalósítják a legszentebb Megtestesülést, úgyszintén amit az angyal és Boldogasszonyunk tesz: az angyal teljesíti, követi küldetését, Boldogasszonyunk megalázkodik és hálát ad az isteni Felségnek. Megrendülhetek látván a Szentháromság nagylelkűségét, odaadását, amint a legdrágább kincset, az egyszülött Fiút elküldi a világ üdvözítésére. Csodálattal és hálával tekinthetek a Szűzanyára, amint elfogadja, hogy együttműködjék a megváltás művében.
A Szentháromság jelenlétében állva megkérdezhetem, hogyan szeretnének engem felhasználni, hogy a béke előmozdítója legyek? Hol van szükség a családomban, a környezetemben, hogy a szeretetet, a békét és a tiszteletet gyakoroljam? Hogyan szeretné, hogy megessen az én szívem is az emberi nyomort látván? Hova küld engem, hogy az ő örömhírét vigyem a szegényeknek, az ő szabadulását hirdessem a foglyoknak, az ő feloldozását és felszabadítását a megkötözötteknek? Ki(k)hez szeretne vezetni az Úr? Hogyan szeretne engem felhasználni, hogy a földön egyre inkább kibontakozzék az Isten országa?
Befejezésül végezzek imabeszélgetést, átgondolva, mit mondjak a három isteni személynek vagy a megtestesült örök Igének vagy a Szűzanyának. Elbeszélgethetek velük, mint barát a barátjával, mint szolga az urával, vagy mint tanítvány a mesterével. Belső indításom szerint kérhetem azt, ami segítene abban, hogy jobban kövessem és utánozzam az így megtestesült Urunkat.
Mondjak el egy Miatyánkot.
András Csaba SJ
Az írás megjelenik a Vasárnap 2022/10-es számában.
