Kedves VI−X. osztályos diákok! Játékra hívtunk ez év júniusáig. Célunk, hogy játékos feladatok által közelebb hozzuk a 800 éves ferences lelkiség és történet részleteit, különösen az erdélyi vonatkozásokra összpontosítva. Itt olvashatjátok a januári feladatok lehetséges megfejtéseit, illetve a februári tematikát és a feladatokat.
A januári feladatok megoldásaihoz a következőket lehetett írni:
1. Nézz, kérdezz, olvass utána és sorolj fel néhány olyan személyt, aki a ferences nagycsalád valamely ágához tartozva élt, majd később boldoggá, szentté avatták.
Például: Szent Berárd és vértanú társai (+1220), Folignoi Boldog Angéla (1248−1309), Kapisztrán Szent János (1386−1456), Marchiai Szent Jakab (1394−1476), Szalézi Szent Ferenc (1567−1622), Porto Maurizió-i Szent Lénárd (1676−1751), Szent Maximilian Kolbe (1894−1941).
2. Kérdezd meg a plébánosodat és/vagy a kántort/hitoktatót, hogy ki az ő kedvenc/kedves ferences szentje, netán miért?
Köszönjük a plébánosoknak, kántoroknak, hitoktatóknak, hogy nyitottak voltak a gyerekek kérdéseire és válaszoltak.
+ kérdés: Amennyiben úgy érzed, hogy szeretnél egy kis plusz pontot szerezni, íme egy bónusz kérdés: Nagyon sok templomban szokásban van, hogy a keddi nap folyamán egy ferences szenthez imádkoznak, majd azt követően főleg rendi helyeken, jótékonykodás történik a rászorulókkal. Kicsoda ez a szent, akit ily nagy buzgalommal tisztelnek, nemcsak ferences körökben? (Segítségként eláruljuk, hogy ő az elveszett dolgok megtalálója, vagyis hozzá fohászkodnak nagyon sokan, és nem hiába, ha valami elvesztődik…)
Ez a (keddi) szent nem más, mint Páduai Szent Antal (1195−1231), aki kortársa volt Szent Ferencnek.
A februári hónap tematikái, feladatai: a kolozsvári és a csíksomlyói ferencesek
A ferences szerzetesek Kolozsváron, a kincses városban való letelepítése Mátyás királyhoz kötődik – bár az igazságos uralkodó nem élhette meg, hogy életében elkészüljön a kolostor, de utódai befejeztették. Sajnos a reformáció ideje alatt a ferenceseket is elűzték a városból. A kolostorukat, templomukat a visszajövetelük után nem kaphatták vissza, helyette a volt domonkos, majd jezsuita szerzetesek romos épületét kapták meg. Azt felújítva ma is otthont ad a kolozsvári ferenceseknek. A műemlékegyüttes a város legrégebbi részén, az Óvárban a Karolina téren, Mátyás király szülőházától néhány lépésre található. A kolostor épülete kétemeletes, gótikus épület, a kommunizmusig helyet adott a rendi levéltárnak és a Szent Bonaventura nyomdának is. A kommunizmus alatt állami zeneiskola működött benne. A visszaszolgáltatást követően napjainkban a rendtartomány központja, annak levéltára, valamint fiú és lány egyetemista kollégium működik benne.
Az 1440-es években épített gótikus templommal egy időben kisebb méretű kolostort is emeltek Csíksomlyón a ferences szerzetesek. Ennek emlékét őrzi a mostani kolostor falába beépített gótikus ablakkeret a pincében és egy gótikus portálé az alsó folyosón. Ez az ősi kolostor sok változtatáson és bővítésen ment keresztül, mígnem esedékessé vált egy nagyobb kolostor építése. A kolostor mai alakjában az 1773–1779-es években épült. Már kezdettől fogva a templomot és kolostort erős falak övezték. Ide menekült a környék népe a 16–17. században a sorozatos tatárbetörések idején. Mondhatni, hogy a somlyói kolostor az egyedüli erdélyi ferences hely, ahol még a reformáció idején is, akár egy testvér személyében is, de folyamatos volt a jelenlét. A kolostor életének szerves része a Mária-kegyszobrot magába foglaló zarándokhely liturgikus életének megszervezése, amelynek kiemelkedő eseménye a pünkösdszombati búcsú.
Feladat:
1. Válaszd ki a két említett kolostor közül a számodra szimpatikusabbat, és írj legalább két-három olyan új információt a történetéről, jellemzőiről, amelyek nem olvashatóak a fenti szövegben!
2. Írd meg/ oszd meg velünk kolozsvári vagy csíksomlyói látogatásod élményét! Ha még egyik helyen sem jártál, kérdezz meg valakit a környezetedből, és írd meg az ő benyomásukat. Vagy: Mutasd be (bármilyen technikát alkalmazva: rajz, festés, grafika, pontozás, netán fénykép vagy makett) a két helyszín valamelyikét, úgy, ahogy te látod.
+ kérdés: Amennyiben úgy érzed, hogy szeretnél egy kis plusz pontot szerezni, íme egy bónusz kérdés: Milyen közös vonása van a két helyszín templomának a somlyói Mária-kegyszobor vonatkozásában? (Segítségként eláruljuk, hogy köze van a világháborús eseményekhez, a román hadtestek Székelyföldre való betöréséhez, és az azt követő lakossági meneküléshez.)
Korosztály: VI−X. osztály, egyéni részvétellel.
A megoldásokat postán (Oficiul Provincial al Franciscanilor – Ferences ki-mit tud játék, Mun. Cluj-Napoca, str. Emile Zola, nr. 4, 400112, jud.: Cluj) vagy e-mailben az ofmjatek@gmail.com címekre várjuk. Elég csak az egyikre beküldeni.
Beküldési határidő: minden hónap 30. napja.
Örömteli kutakodást és sikerélményt kívánunk!