Korunk egyik legfontosabb témájáról, a családról, a szülői szerephez kötődő szépségekről, nehézségekről kérdezte a vatikáni média a pápát. Szent József példájából merítve vállalják apai és anyai hivatásukat, hogy reményt és jövőt adjanak gyermekeiknek.
Ferenc pápa hősnek és bátornak tartja azokat a szülőket, akik a pandémia terhei alatt fáradoznak, akik jobb jövőt keresve vándorolnak más hazába, akik szenvednek. Minderről az L’Osservatore Romano vatikáni napilap igazgatójának, Andrea Mondának és a Kommunikációs Dikasztérium főszerkesztő-helyettesének, Alessandro Gisottinak adott interjúban beszélt. Az interjú hátterében a most lezárult Szent József-év áll, illetve a pápa által a szerdai audienciákon tartott katekézisek Jézus nevelőapjáról, az egyház védőszentjéről. „Nagyon közel érzem magam azokhoz az apákhoz és anyákhoz, akiknek tovább súlyosbodott a helyzete a pandémia következében. Nagy szenvedés lehet átélni, ha valaki nem tud enni adni a gyerekeinek, és magán érzi a felelősséget mások életéért”. Ferenc pápa nem feledkezik el róluk, imádkozik értük, személyesen és az egész egyház nevében is támogatásáról biztosítja őket.
A szentatya gondol arra a sok szülőre, családra, akik háborúk elől menekülnek, de Európa határainál elutasítják őket, akik az igazságtalanságok miatt szenvednek, és senki nem veszi őket komolyan, vagy nem foglalkozik velük. „Őket hősnek tartom, mert bátran kockára teszik életüket a gyermekeik, családjuk iránti szeretetből”. Ferenc pápa a názáreti Szent Családot tartja szem előtt: Mária és József megtapasztalták a száműzetést, amikor Heródes haragja elől idegen országba menekültek. Az ő szenvedésüket párhuzamba állítja azokéval, akik ma ugyanilyen megpróbáltatásokat élnek át. A mai édesapák forduljanak bizalommal Szent Józsefhez, tudva, hogy ő is apaként ugyanezt az igazságtalanságot élte át. Ne érezzék egyedül magukat, mert a pápa mindig megemlékezik róluk, és amennyire csak lehet, felemeli értük a szavát.
Ferenc pápa személyes kötődése Szent Józsefhez
Az interjúban a pápa elmondja, hogy gyerekkora óta kötődik Szent Józsefhez, és ez a kapcsolat megmaradt péteri szolgálata során is, amelyet éppen március 19-én, a szent liturgikus emléknapján kezdett meg. Égi figyelmességnek nevezi ezt az egybeesést, amivel meglátása szerint Szent József azt üzente neki, hogy továbbra is segíteni fogja pápasága idején is. Szent József egy átlagos férfi, de egyben az üdvtörténet kezdetének fontos szereplője. Ő az, aki megvédte Jézust, táplálta és felnevelte őt. A nehéz idők embere, aki felvállalta felelősségét, és két fontos tulajdonságot egyesített magában. Odafigyelt Istenre, meghallgatta őt, és képes volt megbirkózni az élet adta konkrét problémákkal anélkül, hogy áldozatnak tekintette volna magát. Amikor nehézségekkel találkozott, Istenre bízta magát, hogy leleményesen találjon megoldást az akadályok legyőzésére. Ezért a pandémia által okozott sötét időszakban Szent József ragyogó tanúságtevő, aki segít nekünk utat mutatni.
Apának nem születünk, azzá válunk
A szülői hivatásról szólva Ferenc pápa hangsúlyozza: apának nem születik az ember, hanem azzá válik. Ezért is jó, ha Jézus nevelőapjára példaként tekintenek a mai apák, akiknek azt tanácsolja, hogy tudatosan gondolják át, milyen volt az ő apjuk, illetve ők maguk milyen apák szeretnének lenni. Ne a véletlen döntsön az apai szerepről, vagy a múlt következménye legyen, hanem személyes döntéssel határozzák el, hogyan akarják szeretni gyermeküket. Fontos a szabadság kérdése is az apa-gyerek kapcsolatban. Az az ideális, ha egy apa nem sajátítja ki a gyerekét, nem akarja irányítani, hanem a kellő pillanatban vissza tud húzódni, hogy gyermeke kiteljesítse saját hivatását. József Jézus iránt érzett szeretetének ez az egyik legerősebb vonása: az alázat, a háttérbe húzódás, amivel eléri, hogy Jézus kiteljesedjen küldetésében, s így nevelőapja nem akadály, hanem biztos pont az életében.
Az egyháznak nemcsak anyai, hanem apai oldala is van
Az apaság kérdése az egyházat is érinti – folytatja a vatikáni médiának adott interjújában a pápa. Az egyház anyai oldala az irgalmasság gyakorlásában nyilvánul meg, de atyai is, mert segít felkészíteni arra, hogy a hívő ember képes legyen felelősen, szabadon meghozni döntéseit. A jelenlegi történelmi helyzetben, amikor a fiatalok gyakran félnek a döntésektől, nem mernek kockáztatni, az egyház feladata, hogy bátorítsa és felkészítse őket az előttük álló nagy döntések meghozatalára. Épp úgy, ahogy egy apa teszi, amikor nem azzal nyugtat meg, hogy „mindig minden rendben lesz”, hanem azt mondja: „méltón szembe tudsz majd nézni minden nehézséggel és kudarccal”.
Ferenc pápa végül a lelki atyák, a papok szerepéről is szól, akiknek apránként kell elsajátítani ezt az apai feladatot, mint Isten és az egyház gyermekei. Nem a rájuk bízott hívek helyett kell meghozniuk a döntéseket, hanem diszkréten, határozottan megmutatni nekik az utat, segítve őket a mérlegelésben, megkülönböztetésben. Erre a tapasztalatra épülő lelkivezetői szerepre ma nagy szükség van. Hasonlóképpen a szerzetesnők is a lelki anyaság révén segíthetik a híveket életük útvesztőiben.
Forrás: Gedő Ágnes/Isabella Piro/Vatican News
