A papi szolgálatra készülő teológushallgatóként a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Római Katolikus Teológia Karának keretei között Gyulafehérváron kezdte egyetemi tanulmányait 2019-ben Lázár Hunor harmadéves teológushallgató. Lövétéről származik, 2000-ben született. Gyermekkora óta vallásos szellemben nevelkedett szülőfalujában, a vallás szeretete késztette arra, hogy a középiskolát a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceumban folytassa, ahol 2019-ben érettségizett. Még abban az évben elkezdte az egyetemi képzést ugyancsak Gyulafehérváron, a Megtestesült Bölcsességről nevezett szemináriumban.
Mit adott számodra a teológia?
Nagyon nehéz lenne csupán egy dolgot kiválasztani abból a bőséges, tudományágakban gazdag ismeretterületről, amelyet teológiának nevezünk, mert maga a tudomány központi alakja is annyira sokszínű, hogy talán ez teszi az egész teológiai ismeretszerzést rejtélyessé, misztikummá. Mindenképpen csak összességében tudom értékelni magát a tudományt, és ez döbbent rá arra, hogy az ember elől még mennyi minden rejtve van ezen a világon. Nem kell mindent tudnunk, hiszen nem is tudhatunk mindent, az ilyenfajta tudást meghagyjuk a jó Istennek, azonban, aki teológiát tanul, bár ezen a világon tanul, de nem e világról tanul, és aki ebben elmélyül, nem Istenről tanul, hanem az Istenben.
Kettős évfordulót ünnepel idén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Római Katolikus Teológia Kara. Az egyetem 440 évvel ezelőtt alapított intézményi elődjére, a kolozsvári jezsuita akadémiára tekint vissza, illetve a kar fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. Ebből az alkalomból november 12–13. között Közelebb hozni a teológiát címmel nemzetközi jubileumi szimpóziumot szervez a kar, az elmúlt 25 évet pedig a 25 évfolyam diákjaival készült interjúkkal idézzük fel. 2007-től a papi szolgálatra készülő teológus hallgatók is a BBTE Római Katolikus Teológia Karának keretei között végzik egyetemi tanulmányaikat Gyulafehérváron, ők is bekapcsolódnak az emlékezésbe.
Mit jelent 2021-ben kereszténynek lenni?
Mindannyian látjuk, hogy világunk rohamosan változik. Az emberek bizonyos szempontból már nem ragaszkodnak a kapott értékekhez, mint a vallásos nevelés, erkölcs, fegyelem. Én mégis reménykedem, hiszen az utóbbi idők tapasztalata egyáltalán nem elveszett vagy visszafordíthatatlan változásokat ígér. Bízom abban, hogy a jó Isten ezáltal is valami újat akar megmutatni nekünk, gyermekei számára, akiknek már itt a Földön megígérte az Isten országát. Az embernek nyitottnak kell lennie az élet apró jeleire, amellyel a jó Isten minduntalan közelebb akar vezetni magához.
Milyen útravalót adnál a teológia elkövetkező nemzedékeinek?
Mindenképpen azt, hogy egy olyan tudomány elsajátítását folytatják, amely lényegében kimeríthetetlen és bizonyos szempontból felderíthetetlen, de ennek nem szabad hátráltatnia, sőt, kitartást kell jelentenie a mindennapi keresztény életében, hogy nap mint nap az Úr ismeretében gazdagodhat, fölfoghat a teremtett világból egy parányi részt, amely az ember szemében talán kevésnek tűnhet, de az Isten szemében értékessé tesz. Isten nem lesz nagyobb a tudomány által, de az ismeretszerzés útján nagyobb lehet az ember életében.
