Dr. Plesek Zoltán kolozsvári pszichológus, pszichoterapeuta két gyermek édesapja, ugyanakkor többek közt iskolapszichológusként dolgozik, így két perspektívából is rálát a pandémia okozta változásokra. A tanulóknak napjainkban a megszokottnál is nagyobb odafigyelésre van szüksége.
Nagyobbik gyermeke előkészítő osztályos, a kisebbik még óvodába jár. Első gyermekén már észrevette a fáradság jeleit: bekerült az iskolai környezetbe, új közegbe, amihez alkalmazkodnia kell – ebből a szempontból a két hét kényszervakáció éppen arra elég, hogy a gyermek kipihenje magát, hiszen a stressz ilyen kis korban nem motivál, sokkal inkább lelki zavarokat okoz, így ebből a perspektívából jól jött a szünet. Ugyanakkor Plesek Zoltán úgy látja, azok, akik ezeket a döntéseket kormányszinten meghozzák, nem veszik figyelembe, hogy a különböző korosztályoknak mások az igényei, és a felnőtteknek is komoly fejtörést okoz a felvigyázás megoldása.
Fotó: Plesek Zoltán pszichológus/Facebook
„Egy otthon tartott óvodást egy előkészítőssel nem tudom felügyelet nélkül otthagyni a házban, míg gimnáziumba, középiskolába járó diákok szüleinek ez már nem okoz gondot. Hogyan dolgozunk, ki vigyáz a gyerekre: ezek mind megoldandó feladatok. Szülőként ugyanakkor felmerül bennem, hogy milyen egyéb következményei lesznek még ennek a vakációnak, hiszen két heti tananyag kiesik/csúszik, ezt a pedagógusnak valahogy meg kell oldaniuk. Bár az előkészítőbe járó gyermekem kapcsán annyira nekem azért nem kell félnem a későbbi esetleges pótlás okozta túlterheléstől, de az biztos, hogy az iskolai élet megbolygatásának mindig következményei vannak” – véli a pszichoterapeuta, aki iskolapszichológusként dolgozik, így szakemberként is belelát a helyzetbe. Ebből a perspektívából is úgy látja, hogy a két hét pihenő nagyon szükséges a gyermekeknek, de a pedagógusok éves tanterve gyakorlatilag a feje tetejére áll, az egész tanév a mi lesz még? kétségei között telik az online oktatástól való félsz mellett. A tanárnak viszont, akár online oktatás, akár nem, a tananyagot valahogyan le kell adnia, az értékeléseket el kell végeznie, a pedagógusok szorongása pedig könnyen visszaüthet a gyerekekre.
Plesek Zoltán ugyanakkor nem statisztikákkal dolgozik, nap mint nap esetekkel találkozik, így, bár nagy általánosságokban nem tud összegezni, de első kézből tudja értékelni, hogy mennyire hat, hatott valóban a gyermekek lelkiállapotára a világjárvány. A gyermekek pszichés helyzete attól függően változik ebben az időszakban, hogy milyen környezetben növekednek. Ki marad otthon a gyermekkel, amikor nincs iskola, óvoda, szülő vagy nagyszülő van ilyenkor vele, de fontos kérdés az is, hogy vannak-e testvérei, hiszen online oktatás alatt ez egyáltalán nem mellékes, de nem hasonlítható össze a tömbházba bezárt gyermek egy falusi udvaron szaladgáló esetével sem. Az sem mindegy, hogy rendelkezik-e a gyermek a megfelelő technikai felszereltséggel az online tanuláshoz.
Van-e otthon megfelelő technikai felszereltség, ki vigyáz a gyermekre, amíg otthon tanul, tömbházban rekedt diákról van-e szó? – a válaszok meghatározzák, hogy ki mennyire viseli jól a pandémiát. / Illusztráció: Pexels
„A pandémia okozta változásokra másként reagálnak a jól, a közepesen és a gyengén tanulók. Az ambiciózus diák online is megtalálja a lehetőségét annak, hogy tanulhasson, fejlődhessen. A közepes diák jár a legjobban, hiszen online nem tudja a tanár már úgy kordában tartani a tanulókat, így ők több segítséget kaphatnak, ezek a tanulók pedig látszólag jobbá válnak. A gyengén teljesítő diák meg talán még mélyebbre süllyed, hiszen a tehetetlenség és kiszámíthatatlanság ilyenkor egymásra tevődnek” – magyarázza a szakember. Fontos kérdés, hogy a diák mennyire akar tanulni és mennyire keresi inkább a kifogásokat a megváltozott rendszer okozta nehézségekre hivatkozva, viszont nagyon kell vigyázni ilyenkor az önszorgalmú tanulókkal, hiszen könnyen egész nap a számítógép elé ragadhat a házi feladatokat bújva. A lelkiismeretes diákok ebben az időszakban könnyen sérülékennyé válhatnak – figyelmeztet Plesek Zoltán.
Egyik kolozsvári líceumban, ahol iskolapszichológusként dolgozik dr. Plesek Zoltán, készítettek felmérést szülőkkel és diákokkal a pandémia okozta változásokkal kapcsolatban, amiből kiderült, hogy a stressz és az ebből következő lelki zavarok jelentősen felerősödtek a járvány kitörése óta. Ha eddig elvétve akadtak lelki zavaros diákok, mostanra egész csoportok „bukkantak elő” segítségre szoruló diákokból. A szakember azt mondja, a bizonytalanság, az összevissza állapot fokozza a stresszt, ami ha ilyen hosszú ideig hat, komoly pszichés zavarokat okozhat. Úgy értékeli, az online oktatásra felkészületlen országként csöppentek bele ebbe a kényszerhelyzetbe tanárok, diákok, szülők, nem kifejlesztett, hanem rögtönzött módszertannal dolgoznak a pedagógusok, a tanulók pedig mindezért az eddigieknél is komolyabb odafigyelést igényelnek, hiszen érzékenyebbek és sokkal inkább ki vannak téve a hétköznapi veszélyeknek, hiszen nem adott mindig a jól bejáratott, biztonságos iskolai környezet.
