Biztosan a kedves olvasóknak is feltűnt, hogy a legtöbb plébániai foglalkozásra csak (vagy többségében) nők járnak. Ha arra gondnolnánk, hogy a férfiak egyszerűen nem érdeklődnek a lelki programok iránt, bizony alaposan tévednénk. A számos példa közül kiemeljük most a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-plébánia égisze alatt idén ötödjére megszervezett FérFiak zarándoklatát. Október 23-án reggel a plébánia elől indultak el, hogy Korondon a hagyományos népi mesterségekkel megismerkedjenek, szentmisén vegyenek részt, azt követően egy rövid túrát tegyenek, közben elmélkedjenek, beszélgessenek, és elérjék kitűzött céljukat, a fenyőkúti tanyavilágot. A férfiakat megszólító programról az egyik szervezővel, Magyari Vass Istvánnal beszélgettünk.
Mesélnél a kezdetekről?
Néhány évvel ezelőtt úgy adódott, hogy egy férfiak számára meghirdetett lelkinapra, csak a szervezők gyűltek össze, és bizony ez felvetette a miért kérdését. Akkor és ott nem volt erre spontán válasz, de az idők folyamán megfogalmazódott egyfajta alapvetés: a férfiakat másként kell megszólítani, másfajta programmal, ami egyszerű, de feltölti, felemeli a résztvevőt. Az idők folyamán az is körvonalazódott, hogy talán könnyebb megszólítani a férfiakat, ha nem bennülős a program, hanem ki lehet mozdulni, egy-egy túra vagy zarándoklat ezért jobb ötlet lehet. Öt évvel ezelőtt aztán megszerveztük az első zarándoklatot férfiak számára. Kezdetben volt egy-egy úgynevezett horogprogramunk is, a nap végén megtartott borvacsora vagy sörgyárlátogatás… De a hangsúly mindenképpen a lelki töltekezésen volt és van: minden alkalom céljaként fogalmazhatnánk meg, hogy a férfi újból megtalálja magát, erőforrásait a keresztény társadalomban. Az egyes alkalmak témái éppen ezért lazán vannak megfogalmazva, sok teret kapnak a spontán beszélgetések, megosztások. A túrák közben, ha az ember elfárad, a pihenők alkalmával nagyon könnyen kialakulnak a kiscsoportos beszélgetések, ahol felmerülhet a napi téma által előhozott vagy az egyeseket éppen foglalkoztató gondolatsor is. Így volt már szó többek között az egészséges táplálkozásról, a fiúból férfivá válásról, gyereknevelésről is.
Hogy zajlik egy-egy zarándoklat?
Az egyes alkalmak két-három egyszerű programelemből építkeznek, van egy kirándulás vagy lazább túra, van szentmise és közös étkezés, aztán az esti program az már lazább. Idén például Korondra látogattunk. Reggel indultunk közösen, Pál Zoltán idegenvezető várt minket első célunknál. Megismerkedhettünk az aragronitbányászattal és a taplászattal, szó esett olyan mindig aktuális kérdésről, hogyan lehet a régi értékeket átmenteni a mába… Közösen ünnepeltük a szentmisét, majd Korondról felgyalogoltunk a fenyőkúti tanyavilágba, ahol együtt ebédeltünk. Az út során ki-ki elmélkedhetett, beszélgetésekre is volt alkalom. A programot most is, mint mindig, az aktualitás és a spontaneitás jegyében szerveztük: legyen helye a felmerülő kérdéseknek, témáknak.
Milyen témával dolgoztatok ez alkalommal?
György Balázs lelki vezetőnk hozta a témát, amely tulajdonképpen mindannyiunkat foglalkoztat, hogy a gyermeknevelésben az értékek átadása, a jellemformálás hol és hogyan nyer teret. A beszélgetések során ki-ki saját tapasztalatokról számolt be, ez külön erőssége volt az együttlétnek.
Kik tartoznak bele a zarándoklat célcsoportjába?
A célcsoport összetétele és a résztvevők száma attól is függ, a zarándoklatnak mi a célpontja. A hátterünk a Szent Miklós-plébánia, de a résztvevők más plébániákról, sőt nemcsak a városból, hanem falvakról is érkeznek. Volt már olyan alkalmunk is, ahol ötvenen vettek részt, idén húszan voltunk. Viszont a lelki töltekezésnél nem a létszám nagysága a lényeg! Nem szeretnénk soha senkit kizárni, mindenkit szívesen fogadunk, viszont a zarándoklatnak mindig van egy fizikai erőnlétet igénylő oldala is. Ugyanakkor fókuszban azok a férfiak vannak, akik családosok, gyerekeket nevelnek, mondhatni a középkorosztályba tartozók.
