Elhunyt Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, a flow-elmélet atyja

0
2270
Elhunyt Csíkszentmihályi Mihály. Fotó: Facebook

Nyolcvanhét éves korában, október 20-án, szerdán elhunyt Csíkszentmihályi Mihály magyar–amerikai Széchenyi-díjas és Prima Primissima díjas pszichológus, az MTA külső tagja, a flow-elmélet atyja – tudatta a pszichológus családja csütörtökön a Facebookon.

Az apai ágon csíkszentmihályi gyökerekkel rendelkező Csíkszentmihályi Mihály az olaszországi Fiumében született 1934. szeptember 29-én. Később Velencében és Rómában nevelkedett, majd az Amerikai Egyesült Államokban folytatott pszichológiai tanulmányokat.

1956-ban emigrált az Egyesült Államokba. Az illionis-i és a chicagói egyetemen tanult. 1965-től a Lake Forest College szociológiai és antropológiai tanszékvezető docense, 1971. és 1987 között a Chicagói Egyetem humán fejlődéstani professzora, 1985. és 1987. között magatartáskutató tanszékvezetője, 1985-től lett az Encyclopaedia Britannica tanácsadó testületének tagja, továbbá a J. P. Getty Múzeum tanácsadója. 1999-től haláláig a kaliforniai Claremont Graduate University professzora volt. 1998-ban az MTA külső tagjává választották – foglalja össze tömören szakmai pályája fontosabb állomásait az MTI.

Szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás volt. Tőle származik a flow-, azaz áramlat-elképzelés, amely megpróbálja felfedezni a boldogság titkát. Az áramlatélmény leírásáról szóló könyve 1990-ben jelent meg az Egyesült Államokban, a több kiadást is megért magyar változat ennek fordítása.

A flow, amelynek magyar megfelelőjeként a kevésbé elterjedt „áramlat” kifejezést használják, azt az állapotot írja le, amikor az ember úgy érzi, hogy a csúcson van, amikor boldogság tölti el. Az örömteli életre nincsenek receptek, így Csíkszentmihályi azokat az általános elveket fogalmazza meg közérthető nyelven, amelyeket több évtizedes kutatómunkája során szűrt le a több ezer interjúalany azon beszámolóiból, amikor értelmetlennek tűnő életükből sikerült örömteli folyamatot „kovácsolniuk”. Jellemzően úgy írják le ezt a tapasztalatot, mintha valami „áramlat sodorná őket magával” és a lebegéshez hasonló állapothoz hasonlítják élményüket.

Csíkszentmihályi szerint a világnak nem olyan a struktúrája, hogy teret biztosítson a folyamatos boldogságnak, ennek ellenére olyan pozitív pszichológiát dolgozott ki, amelynek elsajátítása esetén az ember lehetőségként tekinthet az életre, így rádolgozással ismételten átélheti a cselekvésben való feloldódás élményét. Bár spontán módon is létrejöhet ilyen tapasztalat, azonban a kutatások azt mutatják, hogy a legtöbb esetben komoly koncentráció és figyelmes munka előzi meg az áramlatélményt.

Csíkszentmihályi az örömteli élmény keletkezésének nyolc alapvető elemét különíti el:
1) olyan feladatot kell választani, amelyben a kihívás nagysága összhangban áll az egyén cselekvési képességével;
2) fontos annak a képességnek a megléte, hogy a személy összpontosítani tudjon arra, amit csinál;
3) ehhez lényeges, hogy világosak legyenek a feladat céljai;
4) legyen azonnali visszacsatolás;
5) a mindennapi élet frusztrációit és aggodalmait figyelmen kívül kell hagyni ahhoz, hogy erőlködés nélkül lehessen elkötelezetten cselekedni;
6) az örömteli élménynek elő kell segítenie a cselekedetek feletti kontroll elérését;
7) annak ellenére, hogy megszűnik a léttel való foglakozás, paradox módon mégis megerősödik az én-érzés a flow-élmény után;
8) legvégül pedig megváltozik az időérzékelés.

Nem szükségszerű ugyan mindegyik elem megléte, a kutatások viszont azt igazolják, hogy a fentebb leírt nyolc összefüggés szorosan kapcsolódik az emberek örömteli élményéhez, függetlenül fajtól, kortól, nemtől, cselekvési formától… Akár hegymászó, akár sakkmester, óceánkutató, sebész, szülő, sportoló, művész, vagy bármi más legyen az ember, ha összpontosítani tud arra, amit csinál, és képes eggyé válni a cselekvésével, akkor részese lehet a „csúcson levés” megtapasztalásának.

A könyv és maga az elmélet is nagy népszerűségre tett szert. 2011-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki világszerte nagyra becsült, a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás, továbbá az életmód-életminőség terén végzett tudományos munkásságáért, a pszichológiai fogalommá vált „flow-állapot” leírásáért, továbbfejlesztéséért. 2012-ben díszdoktorrá avatta szülővárosának, Fiumének (Rijeka) az egyeteme (UNIRI), sorolja kitüntetéseit az MTI. 2014-ben Los Angelesben átvette a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést, a magyar tudomány nemzetközi tekintélyét növelő, sok évtizeden át végzett kimagasló tudományos tevékenységéért, valamint a világszerte milliókat inspiráló és a társadalom legkülönfélébb rétegeiben sikerrel alkalmazott flow-elmélet megalkotásáért, valamint a pozitív pszichológia területén elért meghatározó eredményeiért. 2015-ben megkapta a Prima Primissima díjat magyar tudomány kategóriában. 2018-ban a Hargita megyei Csíkszentmihály díszpolgárává avatták.