Felavatták a Csíkszeredai Csángó Kollégiumot, ami viszont több mint otthon az ott tanuló diákok számára: művelődési központ is egyben, amely a moldvai csángómagyarság kultúráját népszerűsíti. Lélekmentésként értékelik az intézmény létrejöttét.
„Ha nekünk is ilyen kollégiumunk lett volna, tanulószobával, számítógépes teremmel, étkezdével, akkor én már rég professzor lennék, és nem ilyen, csak az élet által képzett csángó” – fogalmazott Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke október 8-án, a Csíkszeredai Csángó Kollégium avatóünnepségén. A magyar állam támogatásával létrehozott kollégium a Csíkszeredában tanuló csángómagyar diákok otthona, de egyben olyan művelődési központ, amely a moldvai csángómagyarság kultúráját népszerűsíti. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke az avatóünnepségen lélekmentésnek nevezte az intézmény megszületését. Bár a városban tanuló moldvai és gyimesi csángómagyar diákok már korábban birtokba vették, és belakták a csíkszeredai Tanorok utcában vásárolt és felújított ingatlant, de a hivatalos avatóünnepséget október 8-án tartották számos meghívott részvételével – tudósít az eseményről a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. A rendezvényen Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke is részt vett. A kollégium lakói énekekkel és táncokkal tették színesebbé az eseményt.
„Örömnap ez a mai, mert olyan intézmény született, amelyet rég megálmodtak a csángómagyar oktatásért aggódó, tevékenykedő felnőttek. A csíkszeredai és a székelyföldi magyarság, az erdélyi magyarság megérett arra, hogy úgy fogadja a csángó diáktestvéreinket, hogy nemcsak egy bentlakást, hanem egy nevelőközpontot tud számukra biztosítani” – mondta el megnyitó beszédében Korodi Attila, a város polgármestere. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke a magyar szeretet és a szolidaritás fontosságáról beszélt. Úgy fogalmazott: a magyar kormány megtette a dolgát, most nekünk, helyieknek, a megyei tanácsnak, a városnak kell odaállnia, hogy ennek az intézménynek a megmaradását, programjainak a szervezését és a fiatalok boldogulását segítsük. Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke felidézte saját csíkszeredai diákéveit, majd meghatódva mondott köszönetet a kollégium megálmodásában és létrehozásában közreműködő legfontosabb személyeknek.
„Úgy állok itt önök előtt, mint egy kisgyerek, amikor kigyúlnak a karácsonyi fények, és látja, hogy az összes álma valóra vált. Testvéreim és jómagam Csíkszeredában jártunk iskolába igen szerény körülmények között. Ha nekünk is ilyen kollégiumunk lett volna, tanulószobával, számítógépes teremmel, étkezdével, akkor én már rég professzor lennék, és nem ilyen, csak az élet által képzett csángó, akit az iskola után az élet viharai tanítottak meg sok mindenre” – mondta, majd megköszönte Kövér Lászlónak, hogy segítséget nyújtott abban, hogy a magyar kormány nyolc év szünet után újból támogatta a csángókat, de köszönetet mondott Járai Zsigmondnak is, aki most már harmadik éve a csángó ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, és Edvi Péternek, aki kisegítette a szövetséget a nehéz időszakból és az MCSMSZ felügyelőbizottsága elnökeként vasszigorral és igazságosan vezeti a munkát. A szövetség elnöke Borbáth Erzsike néninek is köszönetet mondott, aki a ’90-es évek elején kezdte a csángó gyerekek csíkszeredai támogatását, de Ferencz Éva és Ferencz Gabriella munkáját is hangsúlyozták: ők már 20 éve vezetik a Csángó Kollégiumot.
Lélekrablástól a lélekmentésig
Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke kiemelte, nem véletlen a helyszín, hiszen Csíkszeredában a székely felelősségérzetnek és az ügyszerető pedagógusoknak, köztük Borbáth Erzsébet tanárnőnek köszönhetően már 1990-ben megkezdődött a csángómagyar fiatalok beiskolázása. Úgy fogalmazott: a moldvai csángómagyarság fájdalmas lélekrablás áldozata, akárcsak számos őshonos európai kisebbség.
„Ha egy közösséget hosszú távon, módszeresen és tudatosan megfosztanak az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvi hitélet jogától és lehetőségétől, ha egy közösséget meggátolnak abban, hogy kinevelje saját értelmiségét, ha egy közösség nyakába janicsár vezetőket ültetnek, ha egy közösségen belül minden eszközzel igyekeznek elfojtani a nemzeti hovatartozás ősöktől örökölt érzését, és az elnyomás hatására a nemzeti önazonosság a tudatból a szívbe és az ösztönökbe kénytelen menekülni, akkor elmondhatjuk, hogy az érintett közösség egy lélekrablás áldozata” – hangsúlyozta. Elmondta: a történelemben nem a csángók az egyetlen ilyen kirívóan keserves sorsú őshonos európai nemzeti kisebbség, de nekünk, magyaroknak az ő sorsuk fáj a legjobban, mert ők a mi testvéreink. Hozzátette: a helyzetet súlyosbító tényező, hogy napjainkra már maga Európa is, minden, még számbeli többségben élő európai nemzet is egyfajta alattomos lélekrablási kísérlet szenvedő alanya. Mindezért nekünk, mai magyaroknak, székelyeknek, Magyarországnak és az erdélyi magyarságnak kötelességünk, hogy a lélekmentésben segítsük csángómagyar testvéreinket. „Ez pedig azzal kezdődik, hogy az ösztönökbe menekült nemzeti önazonosságot és hovatartozás érzését segítsük beemelni a tudatba, ennek alapja pedig az anyanyelvi oktatás és nevelés biztosítása a csángómagyarság számára” – fűzte hozzá. Az épületet Félix forrófalvi plébános szentelte fel, majd Tóth László főkonzul, Kövér László házelnök és Pogár László vágták el a szalagot, utána mindenki körbejárhatta a kollégium épületét.
„Ez egy nagyon fontos és nagyon rég várt esemény. Csíkszeredában már közel 31 éve tanulnak csángó diákok különböző magyar nyelvű középiskolákban, de ezek alatt az évek alatt mindig albérlőként laktunk a különféle intézmények kollégiumaiban, és mindig arról ábrándoztunk, hogy milyen jó is lenne egy saját épület, ahol csak mi vagyunk és a saját rendszerünkben élünk” – fejtette ki Ferencz Gabriella, a Csíkszeredai Csángó Kollégium vezetője. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a magyar kormány támogatásával, két évvel ezelőtt vásárolta meg a Tanorok utcai ingatlant, amelyet bentlakás céljára alakítottak át. A folyó tanévben közel ötven moldvai, gyimesbükki és kosteleki lakója van a kollégiumnak. Ferencz Gabriella elmagyarázta: fontosnak tartják, hogy ez a hely ne egyszerű bentlakás, hanem otthon legyen, például az a diák, aki Magyarfaluból érkezik a városba, az 170 kilométerre költözik el négy évre. Számára nagyon fontos, hogy biztonságos otthonra leljen, ahol megnyílhat, barátokat szerezhet, és jól érezheti magát.
„Fontos az is, hogy segítsük diákjainkat a tanulásban, hogy felzárkózzanak a középiskolai követelményekhez. Emellett nagyon sok kulturális programot és sportrendezvényt szervezünk. Ez az előnye annak, hogy az itt tanuló csángó fiatalok egy helyen lakhatnak. Kicsit hátrány ugyanakkor, hogy kevesebb kapcsolatuk van a székely diákokkal, mint korábban, amíg más iskolák bentlakásaiban voltak, viszont nagyon szívesen hozzák most ide a székely osztálytársaikat. Remélem, hogy ez egy nyitott hely lesz a városban, egy olyan hely, amely kulturális központként is működhet, szervezhetünk olyan rendezvényeket, amelyekkel a moldvai magyarság kultúráját népszerűsíthetjük, bemutathatjuk a diákjaink szülőföldjét, szokásait, viseleteit” – emelte ki Ferencz Gabriella. Az épület tizenegy lakószobájában közel hatvan diák nyerhet elhelyezést. Tágas közösségi termében táncházakat, kiállításokat is lehet szervezni, emellett étkezde és több tanulószoba áll a diákok rendelkezésére.
