A béke építésére szólító felhívással zárult a vallási vezetők 35. nemzetközi találkozója október 7-én Rómában a Colosseum előtt. Az ökumenikus imádságon és a zárórendezvényen részt vett és beszédet mondott Ferenc pápa is.
A kétnapos – „A népek testvérisége a föld jövője” mottójú – találkozó zárásaként a vallási vezetők a római Colosseumnál hitet tettek amellett, hogy minden vallás elkötelezett a béke útján. A keresztény vallási vezetők ökumenikus imádságot tartottak Ferenc pápa vezetésével, majd Andrea Riccardi, a Sant’Egidio közösség alapítója köszöntötte a résztvevőket.
Beszédet mondott Angela Merkel német kancellár; Ahmad et-Tajjeb, a kairói al-Azhar szunnita központ főimámja; Pinchas Goldschmidt, az Európai Rabbik Konferenciájának elnöke. Jelen volt Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka. Az emelvényen foglalt helyet a vallási vezetők mellett Bruck Edith, a holokauszt magyar túlélője, olasz írónő is.
Andrea Riccardi, a Sant’Egidio közösség alapítója felidézte, milyen hosszú utat tettek már meg a vallási vezetők a II. János Pál által Assisiben 1986-ban összehívott találkozó óta. Tudják, hogy a válsággal közösen kell szembenézni, és együtt kell indulni a jövő felé, hiszen – ahogyan Bartholomaiosz pátriárka mondta – a tegnapi világ már nem létezik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a háború szörnyűségének emléke ma már kezd elhalványulni, terjed az erőszak kultúrája, az erőfitogtatás politikája.
A Covid-járvány megmutatta, hogy az emberek össze vannak kötve egymással, közös a sorsuk. Ebben a megújulásra váró világban a jövőről való elképzelések sokszor behatároltak, a tehetetlenség érzése rejlik bennük, ebből pedig közöny következik. A vallások felhívják a figyelmet arra, hogy senki nem jelentéktelen a világ üdvössége szempontjából. Megmutatják a világnak az imádság gyenge erejét, megteszik a béke kis és nagy lépéseit. Egy testvéri és békés világról álmodnak, egy megújult világról, amelyben az emberek tanulnak a történelem szenvedéseiből.
Angela Merkel német kancellár, aki nem először vett részt a béketalálkozón, azt hangsúlyozta, hogy nem élhetünk békében, ha nem tiszteljük azt, aki másként gondolkodik, más hit szerint él. Soha nem szabad beletörődni a háborúba, nem maradhatunk passzív szemlélői annak, hogy emberek szenvednek a konfliktusok miatt. A béke keresése nehéz és lassú út, amelyhez Ferenc pápa útmutatást ad Fratelli tutti kezdetű enciklikájában.
A német kancellár elmondta, hogy egy olyan országból jön, amely tanult a múltjából, az alkotmánya első pontjában leírta, hogy az ember méltósága elidegeníthetetlen, érinthetetlen. Aki tiszteletben tartja a másik ember méltóságát, az képes tanulni is a másiktól, lelki és kulturális ösztönzést meríteni belőle.
Ha a világot úgy akarjuk átalakítani, hogy minden ember javát szolgáljuk, akkor nyitottnak kell lennünk egymásra, és nem szabad elfordítani a tekintetünket mások nyomorúságáról, a konfliktusokról. Fel kell ismernünk, hogy sorsközösségben élünk. Mélyen hinnünk kell, hogy a békét fel lehet építeni, még ha fájdalmasan hosszú munkával is. A béketalálkozókon, itt, Rómában kézzelfogható a közösségi lelkület, amelynek ki kell áradnia a világra – méltatta végül a találkozó szellemiségét Angela Merkel.
A világjárvány tapasztalata nem azt mutatja, hogy tudatosult volna bennünk: a magasságos Istenhez kell fordulnunk imáinkkal és fohászainkkal – állapította meg beszédében Ahmad et-Tajjeb, az al-Azhar mecset és egyetem főimámja. – Kevesebb mint két év alatt világszerte ötmillió áldozatot követelt a járvány, és a vakcinák igazságos elosztása nem működik: Afrikában mindössze 2-3 százalék a beoltottak aránya, míg más népeknél – amelyek jogot kaptak az élethez – a lakosság fele-kétharmada be lett oltva. A válság nyilvánvalóvá tette, mennyire fontos a javak megosztása és az együttműködés, a közérdek szolgálata az egyéni érdekek helyett – mondta Ahmad et-Tajjeb.
Felhívást intézett minden emberhez annak érdekében, hogy térjenek vissza Istenhez, kérjék irgalmát és a járvány megszűntét. Kiemelte: a tiszta szívvel mondott, igaz viselkedés által kísért imádságot semmi nem helyettesítheti.
Pinchas Goldschmidt rabbi Izajás próféciájára emlékeztetett a messiási időkről, amely szerint a farkas és a bárány együtt legelészik, és Noé bárkájának bibliai képére, amikor emberek és állatok az özönvíz elmúltáig együtt éltek. A messiási béke megvalósulásához meg kell változnunk, és minden különbözőségünk mellett együtt kell keresnünk a békét – hangsúlyozta Pinchas Goldschmidt rabbi. – Minden embert erre kérünk, imádkozzon és tegyen ezért, mert a zsidó hagyomány szerint Isten egyik neve éppen ez: Shalom, béke.
Ferenc pápa beszédében határozottan felhívta a figyelmet arra, hogy a háború, a migráció jelensége előtt nem maradhatunk közömbösek, nem játszadozhatunk mások, a népek és a gyermekek életével. A globalizált társadalomban, amely kirakatba teszi a fájdalmat, de nem osztozik benne, arra van szükség, hogy kialakítsuk az együttérzést, túllépjünk a nyugalmas életen. Hangsúlyozta, hogy a vallási vezetők nem engedhetnek a világi hatalom csábításának, hanem a hangtalanok hangjává kell válniuk, a szenvedők, az elnyomottaknak és a gyűlölet áldozatainak szószólóivá. Segíteni kell kiirtani a gyűlöletet a szívekből és elítélni az erőszak minden formáját. Ferenc pápa bátorságra buzdított, hogy megvalósulhasson a látomás: a népek testvériségben élnek közös otthonukban.
A beszédek után képeket vetítettek korunk nagy szenvedéssel teli helyzeteiről, majd egy perces csenddel emlékeztek a háborúk áldozataira. Egy a hazájából a közelmúltban elmenekült afgán lány olvasta fel a békefelhívást, amelyben a vallási vezetők elkötelezik magukat a béke építése mellett. Gyerekeknek adták át a felhívást, akik pedig továbbadták a jelen lévő politikusoknak annak jeleként, hogy együtt kell munkálkodnunk a jövőért, a békés világ felépítéséért.
Forrás: Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
