Több mint egy évtizedes nemzetközi együttműködés eredményét mutatták be szeptember 22-én Budapesten, a Központi Papnevelő Intézet dísztermében. Megkerülhetetlen életrajzgyűjtemény született, amely a magyar történelmet beilleszti az európaiba – hangzott el a kötetbemutatón.
A mű a Die Bischöfe der Donaumonarchie 1804 bis 1918. Ein amstbiographisches Lexikon címet kapta, ami magyarul így hangzik: Az Osztrák–Magyar Monarchia püspökei 1804 és 1918 között. Hivatalbiográfiai lexikon – adta hírül a Magyar Kurír. A számos érdeklődőt vonzó könyvbemutatót a Központi Papnevelő Intézet rektora, Martos Levente Balázs köszöntője nyitotta meg, majd Bácskai István, a Gondolat Kiadó igazgatója segítette a ráhangolódást a 19. századra a zongorán előadott Liszt-darabbal. Ezt követően Varga Lajos váci segédpüspök méltatta röviden a kötet jelentőségét, hangsúlyozva, hogy fontos mérföldkő az egyházi proszopográfiai irodalmak sorában.
A kötetet Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem oktatója mutatta be. Elmondta, hogy egy, sokáig megkerülhetetlen életrajzgyűjtemény született, amely a magyar történelmet beilleszti Európa történeti folyamataiba és hozzájárul ahhoz is, hogy a magyar történészek külföldön ismertebbé váljanak. Pozitívumként emelte ki, hogy egységes szerkezetű, illetve szemléletű kötetbe rendezték a püspökök életrajzát. Hozzátette, a kiadvány sokkal inkább tanulmányok sora, mint adatok gyűjteménye, már-már inkább egy igényes egyháztörténeti monográfia. Egy hosszabb sorozat első darabja, amely rámutat, hogy Magyarország és így a magyar egyház is integráns részét képezte a Habsburg Birodalomnak. Fazekas Csaba úgy fogalmazott: kiválóan kirajzolódik, hogyan reagáltak a helyi egyházak élén álló személyek az, egyház számára útkeresést jelentő 19. század kihívásaira. Végül megjegyezte, hogy a kötet térbeli és időbeli határai is jól ki vannak jelölve, és már várja a magyar fordítást, illetve a folytatást.
A püspöklexikon főszerkesztője, Rupert Klieber, a Bécsi Egyetem egyháztörténész professzora elmondta: nem csak az egyház történetének megismerése miatt van szükség püspöklexikonra, hanem egyben az állam és egyház kapcsolatának mélyebb megértéséhez is. A püspöki hivatal ugyanis politikummá vált, a Habsburg Birodalom uralkodói és intézményei támogatták a vallásos közösségeket, cserébe lojalitást vártak és sok püspök állami tisztviselőként is működött. A nagyszabású vállalkozásba az egykori monarchia mind a kilenc államának történészei bekapcsolódtak, az első kötetbe 126 püspökéletrajzot írtak meg, amely – tekintve, hogy több püspökségről annak betöltői továbbléptek – 169 hivatali periódust jelent. Az életrajzokban számos kultúr- és társadalomtörténeti, gazdasági, nemzeti vonatkozású adat található.
A bemutatót Tusor Péter, a kötet magyar társszerkesztője zárta, aki a püspöklexikon megszületésének előzményeit vázolta fel, majd köszönetet mondott a mintegy félszáz szerzőknek, valamint a magyar Nazionalteam tagjainak (Tóth Krisztinának, Szirtes Zsófiának, Fazekas Istvánnak és Forgó Andrásnak), akik érdemben hozzájárultak a kötet megszületéséhez. A lexikon római bemutatója október 7-én lesz az ottani Osztrák Intézetben, a bécsi pedig október 20-án, a magyar nagykövetség palotájában.
