Szeptember 15. a Fájdalmas Szűzanya (Hétfájdalmú Szűz) liturgikus emléknapja. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéhez kapcsolódik, liturgikus ünneplését először a szervita rendnek engedélyezték, majd VII. Piusz pápa terjesztette ki az egész egyházra. A Hétfájdalmú Szűzanya Szlovákia védőszentje, ünnepe munkaszüneti nap Szlovákiában. A kultusz központja Sasvár (Šaštín), Szlovákia legjelentősebb Mária-kegyhelye. Ferenc pápa szlovákiai apostoli látogatásának utolsó nagy nyilvános programjaként az ország e kegyhelyén mutatott be szentmisét a püspökökkel és papokkal együtt, nagyszámú zarándoksereg jelenlétében. A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére felszentelt bazilika eredete a 16. századig nyúlik vissza, ahhoz a kis kápolnához, amely a halott Krisztus testét ölében tartó Fájdalmas Szűzanya szobrának adott helyet. A Fájdalmas Szűzanya tisztelete Erdélyben is jelen van, a kolozsmonostori templom egyik helyszíne e tiszteletnek.
A sasvári kegyszobor. Fotó: Vatican News
Ferenc pápa a szlovákiai Mária-kegyhelyen
„A jeruzsálemi templomban Mária karjai megnyílnak az öreg Simeon kezei felé, aki átveszi tőle Jézust és benne felismeri a Messiást, aki Izrael üdvösségére küldetett. Ez a jelenet segít annak a szemlésében, hogy megtudjuk, ki is Mária: ő az anya, aki nekünk adja fiát, Jézust. Ezért szeretjük és tiszteljük őt. A szlovák nép hittel és áhítattal zarándokol ide, a sasvári szentélybe, mert tudja, hogy Mária adja nekünk Jézust. Az apostoli utazás logójában egy út kanyarog a szív belseje felé, mely fölé a kereszt magasodik: Mária a Krisztus szívébe vezető út, aki értünk szeretetből adta oda az életét” – mondta Ferenc pápa.
Aztán arra mutatott rá, hogy Mária a prófétai hit modellje. A fiatal názáreti lány az életével Isten művének a próféciája lesz a történelemben, aki felforgatja a világ logikáját, amikor felemeli az alázatos szívűeket és letaszítja a gőgösöket.
Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelt templomok
A Direktórium összesítése szerint a gyulafehérvári főegyházmegye következő helységeiben szenteltek templomot vagy kápolnát a Fájdalmas Szűzanya neve tiszteletére: Illyefalva, Köpec, Hídvég, Olthévíz, Kolozsmonostor: plébániatemplom, Kapnikbánya: kálvária.
A kolozsmonostori kistemplom történetéről a plébánia honlapján szakszerű leírás található, ezt idézzük. Miután Báthory István erdélyi fejedelem visszavásárolta és a jezsuiták kezelésére bízta a kolozsmonostori bencés apátságot, a Szent Benedek-kolostor romjaiból kastélyt építtetett, benne kápolnával a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére. Ide költöztek 1579-ben a jezsuiták. A „Báthori-házban” 1902-ig kapott otthont a Fájdalmas Szűzanya kápolna. Mivel az épület már 1894-ben a Gazdasági Akadémia tulajdonába ment át, 1902-ben a kápolnát is felszámolták, és Kolin István szentszéki tanácsos, akkori plébános a „Báthori-házzal” szemben építtette fel a Fájdalmas Szűzanya kápolnát, plébániaházzal együtt: „a kolozsmonostori parochia újabb szervezése, illetve a tévútra vezetés utáni revindikáció nagy munkájában s a plébánia-templom- és hivatalnak a magyar kir. gazdasági tanintézet és nem régiben épült római katolikus iskola szomszédságában s a két víz közi nagy tömegben lakó hívek lelki java érdekében, a régi központban való fenntartására magas akaratukat érvényesítették gr. Majláth Gusztáv Károly püspök urunk, báró Jósika Samu, gr. Kornis Viktor főurak, stb. Nekik köszönhető, hogy minden cél nélkül, sőt a katolicizmus róvására már-már a város végére kitelepíteni szándékolt plébánia-templom és plébánia-hivatal a központban nyert – bár kicsiny, de a hitélet érdekében nagy, felbecsülhetetlen – állandó fennmaradást. Az új plébánia-templom felszentelésének szent szertartását székhelyi gr. Majláth Gusztáv Károly püspök urunk 1902. jún. 14-én végezte.” A környék fokozatos népességnövekedése miatt 1942-ben a kápolna szentélyrészét lebontották, és szélesebb, tágasabb hajót építettek a helyére újabb, félkörívű apszissal. A templom befogadóképessége ezzel 260-ról 1000-re növekedett. Az alapkőszentelést (1941. augusztus 3.) Sándor Imre püspöki helynök végezte, ünnepi beszédet Veres Ernő szentszéki tanácsos mondott.
Templombúcsú Kolozsmonostoron
Szeptember 15-én templombúcsút ünnepeltek itt, és az ünnepi szónok, az újmisés László Zsolt a nap eseményére, Ferenc pápa sasvári látogatására és beszédére is utalt homíliájában, amelyben azt a kérdést is felvetette: miért választja egy közösség temploma ünnepéül egy szomorú, fájdalmas esemény emlékét.
Erdély-szerte sok Nagyboldogasszony titulusú templom van, a kolozsmonostori plébániához tartozó egykori bencés apátsági templom titulusa is ez, sőt, a kis plébániatemplom főoltárán is a mennybe felvett, megdicsőülő Mária látható: a főtéri Szent Mihály-templomból került ide 1942-ben, részint a Mária-tisztelet okán – jóllehet ez a Nagyboldogasszony-oltár inkább a Kálvária-templom része lehetne. A Szent Mihály-templom belső terének átalakítása során került ki ez a barokk oltárépítmény a gótikus főtéri templomból, s lelt befogadásra, méltó helyre művészi értéke miatt is a monostori templomban.
A búcsús szónok által felvetett kérdésre reflektált Székely Dénes, az egyházközség plébánosa, aki a szentmise végi köszönetek előtt jelezte: bár tanulmányozta a historia domusokat, nem talált választ, a homília így neki is „feladta a leckét”.
Azt azonban megállapíthatjuk: a fájdalom és szomorúság senkitől nem idegen, nem ismeretlen, ezért a templom titulusának választása indokolt, az öröm, a siker sok ismerőst vonz, ám a bajban derül ki, mennyi az igaz barátás mindebből. A Fájdalmas Anya azonban éppen ezekben a pillanatokban vigasz és támasz.
Fotó: Bodó Márta
A kolozsmonostori búcsú megható mozzanata volt, amikor László Zsolt egykori tanárának, Székely Dénesnek, majd a kerület főesperesének, László Attilának újmisés áldást adott, ők pedig ezt térden állva fogadták, majd az egész ünneplő közösség is részesült az áldásból.
