Különleges látogatója volt a csíkszeredai Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató Központba járó fiataloknak augusztus 31 és szeptember 3 között. A szeretet négylábon érkezett meg hozzuk. Szellő, a négyéves golden retriever, gazdája, Fülöp Csilla vezetésével toppant be a nappali foglalkoztató központba. Nehéz volt eldönteni, hogy ki kire kíváncsi jobban: Szellő az újdonsült pajtásaira, vagy a fiatalok a farkát csóváló, jámbor négylábúra.
Szellő, ahogy a neve is utal rá, egy szelíd, csendes és kiegyensúlyozott kutya. Már pár hetes korában kiválasztottként került ki az alomból, és két éve már oklevéllel is rendelkezik. Fülöp Csilla terapeuta, gyógypedagógus hangsúlyozta, hogy nem terápiás tevékenység zajlott, hanem állatasszisztált tevékenység. A terápia mindig valamilyen készséget fejleszt, legtöbbször beszédkészséget, szociális készséget, amelynek látványos fejlődése van, mérhető eredményekkel. Ezzel ellentétben, az állatasszisztált tevékenységnek edukatív jellege van, legfőbb célja az érzékenyítés.
Első lépésben a fiatalok megtanulták, hogy addig nem szabad megsimogatni egyetlen kutyát sem, ameddig nem kapnak engedélyt a gazdájától. Ennek hosszú távú célja is lehet, hogy amikor a városban sétálnak a gyerekek, fiatalok, ne az legyen, hogy odamennek egy kutyához, és jóváhagyás nélkül elkezdik simogatni. Legyen egy tapasztalat, hogy mit szabad, és mit nem szabad egy kutyával – fogalmazta meg a szakember.
Fülöp Csilla szerint fontos, hogy egy kutyának legyen feladata, hiszen akkor tud kiteljesedni és levezetni az energiáit. Szellőnek bőven jutott tennivalóból: jutalomfalatot keresett, sétált, pacsit adott, akadálypályán teljesített, mindezt rengeteg simogatás és ölelés közepette.
Egy kutya rengeteg motivációt tud adni, és elősegítheti a komfortzónából való kimozdulást. „Az a legmegdöbbentőbb, hogy a kutya egy olyan állat, ami az ő jószántából, saját választásából marad velünk. És mi azért, mert egyszerűbb, s túl sok energiát vesz el tőlünk, hogy picit foglalkozzunk vele, az egyszerűség okán fogva láncra verjük azt az állatot, amely önszántából velünk marad” – zárta beszélgetésünket Csilla.
A tevékenység a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság támogatásával jött létre.
Forrás: György Mária Angéla, Gyulafehérvári Caritas
