A kiskorúak és a kiszolgáltatott emberek védelméről szóló konferenciát tartanak szeptember 19-22. között a lengyel fővárosban a Közép- és Kelet-európai egyházak küldötteinek részvételével. P. Federico Lombardi jezsuita kijelentette: az egyetemes egyház szembesült és szembesül ezzel a problémával, megtette a szükséges lépéseket, megállapította a normákat, eljárásokat és szabályokat a problémák helyes kezelésére.
P. Federico Lombardi A szexuális visszaélések kihívása. Mit csinált a Pápa a 2019 februári találkozó után? című értekezésében így fogalmaz: napjainkban az egyháznak sajátos kihívásokkal is szembe kell néznie, amelyek mélyen befolyásolják az egyház életét és evangelizációs küldetését. Az egyik ilyen kritikus kihívás, az elmúlt évtizedekben a papság részéről kiskorúakat ért szexuális bántalmazás, ami a megbízhatatlanság és az őszinteség hiányának árnyékát vetette az egyház intézményeire. A jezsuita szerzetes, aki korábban a Vatikáni Rádió, illetve a Vatikáni Televíziós Központ főigazgatójaként dolgozott, rámutatott: bár ez a probléma nem csak az egyházat, de számos más jellegű intézményt is érint, fontos kiemelni, hogy az egyház, tanítói tevékenységében mindig nagy figyelmet szentelt a szexuális viselkedésre és az emberi személy tiszteletére, éppen ezért kell hangsúlyozni a visszaélések súlyosságát.
„Keresztényként és katolikusként büszkén valljuk, hogy az emberi méltóságot alapvető vonásként ismerjük el, mert a személy az Isten képmása. Így tehát a visszaélés, a tiszteletlenség, mások tárgyként való használata, továbbá szenvedéseik figyelmen kívül hagyása hitünk és világnézetünk hiányosságát jelzi” – fogalmazott.
A 2019-es találkozó: felelősség, számadás, átlátszóság
Lombardi emlékeztetett a 2019-es találkozóra, amelyet történelmi jelentőségű pillanatként értékelt a világ, és amely során az egész egyház állást foglalt a püspöki konferenciák, a férfi és női szerzetesrendek képviselőin keresztül, és elkötelezte magát a megújulás irányába. A tavalyelőtti találkozón a kiskorúak szexuális bántalmazásával kapcsolatos kérdések tudatosításának és felelősségének a problémáját tárgyalták, ezentúl pedig a következményeknek, a szenvedéseknek és az esetek súlyosságának együttérzéssel és részvéttel való mély meghallgatásáról, megértéséről értekeztek. A meghallgatás és együttérzés mellett ugyanannyira szükség van arra, hogy igazságot szolgáltassanak azoknak, akikkel szemben bűncselekményeket követtek el és kár érte őket – hívta fel a figyelmet a moderátor.
„A megelőzésre kell törekednünk, és hogy ellenőrzés alatt tartsuk ezt a drámai valóságot. Ez magába foglalja az egyházi közösség minden tagjának, különösen az illetékes személyeknek a képzését, hogy hivatkozási pontként szolgálhassanak a probléma kezelésében. Röviden: tudatosság és felelősség a probléma közös kezelésében” – tette hozzá.
A jezsuita a számadás fontosságát is hangsúlyozta. Azt mondta: le kell küzdeni az álcázó hozzáállást, és számot kell adni arról, ami történt, a felelősök részéről is. Úgy fogalmazott: mivel a takargató magatartás minden szinten elterjedt, még a magasabb felelősök, a közösségi elöljárók, püspökök között is, ezért feltétlenül szükséges lépés, hogy az eseteket napvilágra hozzák, és mindenkit elszámoltassanak tetteiről.
A 2019-es konferencia után tett fontos lépések
A tavalyelőtti találkozó valóban mérföldkőnek számít, azóta ugyanis számos lépést tett az egyház a visszaélések, bántalmazások visszaszorítása érdekében. Már 2019 márciusának végén kihirdették a Vatikánra és a Szentszékre vonatkozó új törvényeket és iránymutatásokat, amelyek a kiskorúak bántalmazása mellett a kiszolgáltatott személyekre is kiterjesztik a figyelmet. A pápa elrendelte, hogy állítsanak fel hivatalokat az összes egyházmegyében, ahol majd be lehet jelenteni a visszaéléseket, és el is indítják az egyes esetek kivizsgálását.
A szentatya minden papot és szerzetest arra kötelezett, hogy a tudomásukra jutott visszaéléseket bejelentsék, ugyanerre kérte az egyház világi tagjait. Ugyanez a törvény meghatározza a legmagasabb rangú elöljárók – szerzeteselöljárók, püspökök, bíborosok – bejelentési kötelezettségének eljárásmódját is, nem csak a visszaélések esetében, hanem a bűnök „takargatása” tekintetében is. Ezenkívül 2019 decemberében megszüntették a szexuális bántalmazással kapcsolatos cselekmények „pápai titoktartását”, ez pedig lehetővé teszi a polgári hatóságokkal való együttműködést is, a korábbinál világosabb és egyszerűbb módon.
2020 júliusában megszerkesztették és közzétették a híres Vademecumot, amelynek szövegét a Hittani Kongregáció készítettea szöveget, amely rendezetten és világosan kifejti a témával kapcsolatos tudnivalókat. Idén pünkösdkor jelent meg a Kánonjogi Kódex új, VI. könyve, amely az egyház büntetőjogát tartalmazza, kicsit átfogalmazva, valamint hozzáadva az évek során született, különféle bántalmazásokkal kapcsolatos intézkedéseket.
„Egyáltalán nem igaz, hogy semmit sem tettek, vagy alig tesznek valamit. Nyugodtan és egyértelműen kijelenthetjük, hogy az egyetemes egyház szembesült és szembesül ezzel a problémával, megtette a szükséges lépéseket, és megállapította a normákat, eljárásokat,szabályokat a problémák helyes kezelésére” – szögezte le P. Federico Lombardi.
Az előttünk álló út: a normáktól a gyakorlatig
„A közép- és kelet-európai egyházak szeptemberi varsói konferenciája a kiskorúak és a kiszolgáltatott emberek védelméről a megfogalmazottak gyakorlatba ültetéséről fog szólni. Nagy konferenciát tartottak már Latin-Amerikában, Mexikóban körülbelül egy éve. Ezután a járvány sok programot megzavart és késéseket okozott. Különböző kontinenseken és régiókban azonban megvalósítják azt, amit Közép-Kelet Európa számára jelenleg terveznek” – mondja Lombardi. Hozzáteszi: szükség van a találkozóra az ismeretek terjesztéséhez, továbbá a problémák kezelésének konkrét és hatékony módjainak megértéséhez.
P. Federico Lombardi S.I./P. Vértesaljai László SJ
Forrás: Vatikáni Rádió honlapja
