A Gyulafehérvári Caritas keretében stresszkezelési workshopot tartottak Zeteváralján augusztus elején a Jóreménység csoport tagjainak. A projekt szeptemberben folytatódik a Nem vagy egyedül programmal, ahol a stressz és annak kezelése lesz a téma. A program részleteiről kérdeztük Lőrincz Réka-Ilma szociálpedagógust, s arra kértük, osszon meg néhány stratégiát, technikát, ami segít a stressz levezetésében.
Mire gondoljunk, amikor a Jóreménység csoport nevét halljuk?
A Jóreménység csoport a Gyulafehérvári Caritas keretein belül működő támogatócsoport Székelyudvarhelyen és környékén élő daganatos betegeknek. Azt is mondhatnám, hogy egymást támogató emberek közösségéről van szó, amelyet a hasonló sors, helyezet, állapot köt össze. Tíz éve működik a csoport, András Anna-Mária hozta létre. Azóta hol többen, hol kevesebben járnak kéthetente foglalkozásokra. A csoportba egyelőre hölgyek járnak, az egészségi állapotuk változó. Van, aki már gyógyult, van, aki felülvizsgálatokra jár, van, akinek kiújult a betegség, és éppen kezeléseket kap, vagy olyan is, aki az otthon biztonságából kapcsolódik valamilyen formában a csoporthoz. Az évek során persze voltak, akiktől el kellett búcsúzzon a csoport, ez mindig megrázó. A legfontosabb talán, hogy ebben a csoportban nem a betegség a meghatározó, hanem az egyéni élethelyzetek, és az érintettek támogatása. Évente pályázunk egy kirándulást a csoportnak, az idén viszont kétnapos stresszmenedzsment-workshopot szerveztünk, tematikus foglalkozásokkal, amelyen tizenheten vettek részt.
Milyen programok voltak a workshopon?
Az alapötlet az volt, hogy a résztvevőknek lehetőségük legyen ellazulni, illetve megtalálni, tudatosítani azt a stresszkezelési formát, amely hatékony a számukra. Ezért voltak a testet és lelket „lazító” programok: vízibiciklizés, falmászás, zumba, relaxációs gyakorlatok, vezetett meditáció, kézműves tevékenység, beszélgetések, vízilufi-csata, séta.
Az esemény célja olyan technikák és életstratégiák elsajátítása volt, amelyeket a résztvevők beépíthetnek a mindennapi életbe, amelyek segítenek a stressz levezetésében, valamint megőrizni a testi-lelki egészséget. Ezekből a technikákból megosztana néhányat az olvasókkal?
Tulajdonképpen egy példa is lehetne ez a hétvége, a „Hogyan kezeljük a stresszt?” kérdésre. Stressz nélkül nincs élet, de meg lehet tanulni, hogyan ismerjük fel és kezeljük a bennünk jelentkező feszültséget, szorongást. Amikor tudatosan figyelünk arra, hogy a hétköznapokba beiktassunk pihenőnapokat, ami segít lelassulni, segít, hogy a „lelkünk utolérje a testünket” − ahogy egy résztvevő fogalmazott, tulajdonképpen stresszt kezelünk. Széles azon technikák sora, amelyek segítenek először a testünket, majd a lelkünket lecsendesíteni. Az egyszerűnek tűnő hasi légzéstől kezdve, a villámrelaxációkon keresztül a mély meditációig, imáig. Illetve az érzelmeink felismerése, felvállalása és kezelése is segít. De van, amikor csak kibeszélni kell a nehézségeket olyan embereknek, akik meg is hallják azt. Ebben a csoportban meghallják egymást a résztvevők. Attól volt stresszkezelő ez a hétvége, hogy elvonultuk a hétköznapokból, olyan dolgokat tettünk, amelyek a testünknek és a lelkünknek is jólestek, s mindezt közösségben, ahol kapcsolódni lehet valakihez, aki megtart, megerősít.
A projekt folytatódik szeptemberben, a Nem vagy egyedül programmal, amikor nyitott tevékenységeket tartanak daganatos betegeknek. Mit lehet tudni erről?
A Nem vagy egyedül programmal olyan udvarhelyi és környéken élő daganatos betegeket megszólítunk meg, akik szeretnének olyan közösséghez tartozni, ahol elfogadásra és támogatásra lelhetnek, vagy ahol éppen kipanaszkodhatják magukat. Szeptember folyamán 6-án, 16-án, 20-án és 30-án nyitottak lesznek a csoportfoglalkozások. Az érdeklődők bekapcsolódhatnak az aznapi tevékenységbe, megismerkedhetnek a csoporttagokkal, és ha gondolják, csatlakozhatnak a csoporthoz. A foglalkozások 16 órától kezdődnek majd Udvarhelyen a Gyulafehérvári Caritas Kossuth utcai székhelyén. Ezeken az alkalmakon is a stressz és annak kezelése lesz a téma.
