A Márton Áron püspök hagyatékát kutatók időről időre olyan „kincsekre” bukkannak a gyulafehérvári érseki levéltárban és más helyszíneken, amelyek nemcsak tartalmukban, de küllemükben, megvalósításuk módjában is különlegesek, és arról tanúskodnak, hogy Áron püspököt hívei és papjai kivételesen szerették, szeretetüknek áldozatos, igényes munkával adtak „hangot”. Az erdélyi püspökök székesegyháza címen jelent meg az újabb reprezentatív kiadvány a Márton Áron-i hagyatékból, amelyet augusztus 28-án mutattak be Csíkszentdomokoson.
Márton Áron a 20. század meghatározó személyisége volt, ezért is örvendetes, hogy historiográfiája az elmúlt tíz évben jelentős mértékben gyarapodott. A történészi konferencia-kiadványok, tanulmánykötetek, összefoglaló munkák mellett számos forráskiadvány is megjelent, ezek közül legjelentősebb a Marton József által válogatott és szerkesztett Márton Áron Hagyatéka sorozat, melyben 2005 óta 22 kötet jelent meg (Mentor, illetve Pro-Print Könyvkiadó), illetve a Márton Áron élete és munkássága címmel megjelent, szintén Marton József által szerkesztett háromkötetes kronológia. Marton József újabb, ezúttal a püspök szülőfalujához való sokrétű kötődését megvilágító előadást tart az idei, augusztus 28-i megemlékezésen. Emellett a programban szerepel egy újabb reprezentatív kiadány bemutatója.
A kiadvány Márton Áron püspök hagyatékában eddig lappangó kéziratos kötet fakszimile és forráskiadása. Címe: Az erdélyi püspökök székesegyháza. Szerkesztette Bernád Rita, a Gyulafehérvári Érsekségi Levéltár főlevéltárosa, aki így foglalta össze a kötet jelentőségét: „A most közölt, hét évtizedig rejtegetett kötetet 1949-ben, Isten szolgája Márton Áron pappá szentelésének 25. és püspökké szentelésének 10. évfordulója alkalmából készítették a káptalan, tudományos kutatásban is jártas tagjai: dr. Boga Alajos (1886–1954) általános helynök és főesperes-kanonok, Boros József (1883–1972) őrkanonok, dr. Faragó Ferenc (1905–1973) iskoláskanonok és teológiai tanár, valamint Sándor Imre (1893–1956) nagyprépost. A könyv törzsrészét, a székesegyház részletgazdag külső és belső ismertetését Boros József munkája képezi, amelyet Boga Alajos történeti bevezetője előz meg. A székesegyházban található oltárokat Sándor Imre nagyprépost mutatja be, ahogy a kötet zárásaként az orgonát és a harangokat is. Faragó Ferenc a liturgikus öltözékekről készített egy fejezetet. A kéziratot Reithofer Jenő (1880–1952) gyulafehérvári grafikus illusztrálta, a fejezetek másolását Ádám M. Norberta (1898–1987) szatmári irgalmas nővér végezte. A kézirat egy egyháztörténetileg kritikus és megnehezített időszakban készült.”
