Isten szolgája Márton Áron püspök születésének 125. évfordulójára készülve dr. Kovács Gergely érsek a doberdói fennsík magyar kötődésű első világháborús helyeire látogatott. A zarándoklatra azután került sor, hogy augusztus 15-én a kalocsai székesegyház búcsúünnepét celebrálta, adta hírül augusztus 18-án a Gyulafehérvári Érsekség. A zarándoklat fontosabb célpontjairól és mozzanatairól szóló képes beszámolónkat olvashatják.
Dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek eddig négy zarándoklatot vezetett a doberdói fennsíkra, ez volt az ötödik ilyen alkalom, míg kísérői: dr. Tóth Tamás, a MKPK titkára másodszor, dr. Veres Stelian főegyházmegyei vagyonkezelő és Kovács Szabolcs érseki titkár először járták végig ezt a zarándokutat. Észak-Olaszországban tett rövid látogatásuk során lerótták kegyeletüket és megemlékeztek az első világháború magyar vonatkozású helyein.
Stájer Tartományi Kormány kezdeményezésére, a salzburgi Fekete Kereszt szervezet pedig 1989-ben átalakította.
A zarándoklat kiemelkedő mozzanata a temesvári 61. gyalogezred emlékművének megkoszorúzása volt. A 19. életévét éppen betöltött Márton Áron a doberdói fennsíkon kezdte meg harctéri szolgálatát a 82. székely gyalogezred katonájaként 1915. november 6-án. A székely katonák a temesvári 61. gyalogezredhez voltak beosztva. Itt, a doberdói harctéren Márton Áron 1916. július 19-én megsebesült, vállát és felkarját érte lövés. Szinte száz évvel később, 2014 novemberében négynyelvű – olasz, magyar, angol és szlovén – táblát helyeztek el, feltüntetve rajta, hogy ebben a gyalogezredben harcolt nyolc hónapon át Doberdónál, majd itt sebesült meg Márton Áron, Erdély későbbi püspöke.
A zarándokcsoport meglátogatta a doberdói fennsíkon a 2007. június 30-án megnyitott Nagy Háború Múzeumát (Museo della Grande Guerra) San Martino del Carsóban. A múzeumban kiállított tárgyak mindegyike a környező területeken fellelhető kavernákból és egykori lövészárkokból került elő.
A múzeumot a Karszti Barlangász Csoport (Gruppo Speleologico Carsico) működteti, amelynek elnöke Gianfranco Simonit. Néhány társával együtt 1988. október 19-én alakította meg a Karszti Barlangász Csoportot, amelynek keretében a barlangkutató tevékenységen túl Gianfranco Simonit a “nagy háború” emlékei felkutatásának és megőrzésének kiemelt figyelmet szentel. A Barlangász Csoport önkéntes munkával gondozza a környék több első világháborús emlékét, ezek közt a nagyváradi 4-es honvédek emlékművét, a szegedi 46-os és a temesvári 61-es gyalogezred kőbe vésett feliratait.
Kovács Gergely érsek posztulátorként ismerkedett meg a Karszti Barlangász Csoport tagjaival és vezetőjével, akik mindig készséggel állnak a doberdói véres ütközetek helyszínét felkereső zarándokcsoportok rendelkezésére. Ők fogadták, idegenvezetéssel segítve a korábbi erdélyi zarándoklatokat is. A Barlangász Csoportnak köszönhetően néhány éve a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumban doberdói relikviák is láthatóak.
Kovács Gergely érsek megkeresésünkre elmondta: fontosnak tartja megköszönni, ahányszor csak alkalma adódik, az olasz barlangászok munkáját, hiszen ők gondoskodnak — önkéntes alapon — az emlékhelyek, pannók, feliratok felújításáról, rendben tartásáról. A látogatás, a velük való találkozás, az élő kapcsolat a hála és elismerés kifejezése munkájuk, törődésük iránt. A főpásztor azt is fontosnak tartja, hogy a gyulafehérvári főegyházmegye kifejezze, hogy a doberdói fennsíkon található emlékhelyek Erdély népe számára ma is fontosak. A legutóbbi, 2019-ben rendezett 4. zarándoklat alkalmával egy itthon készült információs táblát is magukkal vittek, amelyet a helyszínen állítottak fel.
A mostani zarándoklat másik kiemelkedő, egyben zárómozzanata a San Martino del Carsóban a helybeliekkel közösen ünnepelt szentmise volt.
Fotók: a Gyulafehérvári Érsekség Facebook-oldala; Veres Stelian
