A századforduló Budavári Palotájának egyik legjelentősebb helyisége 2021. augusztus 20-án újra megnyitja kapuit a nagyközönség előtt. Az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját elnyerő terem berendezéseit és díszítő elemeit a kor legnagyszerűbb magyar iparművészei készítették. A Hauszmann Alajos tervei alapján megvalósult díszes szoba nemcsak a korabeli közvélemény, de még Ferenc József őszinte csodálatát és elismerését is kiérdemelte. A felújítás folyamatáról a Szent István terem a Budavári Palotában oldalon lehet tájékozódni, ennek híradása nyomán mutatjuk be olvasóinknak néhány látványos fotóval a felújított elemeket, arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a Szent István-terem és a hozzá kapcsolódó installáció az augusztus 20-iki megnyitást követő első napokban ingyenesen lesz látogatható!
A Budavári Palotában nemcsak a Szent István-terem, de a díszes történelmi szobának helyet adó épületrész is századfordulós fényében születik újjá, úgy, ahogyan Hauszmann Alajos megálmodta.
Hauszmann Alajosnak köszönhetően a Budavári Palota a 20. század elejére Európa egyik legrangosabb uralkodói épületegyüttesévé vált. A századforduló meghatározó magyar építészének hála a palota nemcsak kívülről újult meg, de a belső terek is királyi rezidenciához méltók lettek.
A terem belseje román stílusban készült, ám bizonyos pontokon az alkotók teret engedtek például a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is. Hauszmann a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a századforduló magyar iparművészetének remekművét.Dolgozott a termen mások mellett Thék Endre, Jungfer Gyula és Kissling Rudolf is, míg a helyiség központi eleme, a monumentális pirogránit kandalló Zsolnay Vilmos gyárában készült. A több mint két méter széles, négy és fél méter magas kandalló több mint hatszáz elemből állt, párkányát pedig Szent István mellszobra díszítette, amit Strobl Alajos formázott.
Az iparművészeti műremekek összessége elnyerte az uralkodó, Ferenc József tetszését is, aki elrendelte, hogy az 1900. évi párizsi világkiállításon is be kell mutatni. A francia fővárosban felépített terem a közönség és a szakma előtt is sikert aratott, több más díj mellett a világkiállítás nagydíját is kiérdemelte. A Budavári Palotában 1902-ben átadott díszes szobát a nagyközönség is megtekinthette 1904-től, a II. világháború azonban a Szent István-termet sem kímélte, teljesen megsemmisült.
A Szent István-terem a II. világháborúban teljesen megsemmisült, 1945 után nem állították helyre. A mostani helyreállítás a Nemzeti Hauszmann Program keretében szakemberek és iparművészek bevonásával történik.
A helyreállításba, felújításba műhelyek, jeles iparművészek, művészek kapcsolódtak be. Egyikük a világhírű Havadtőy Sámuel, ő készíti a Budavári Palota elsőként rekonstruált terméhez kapcsolódó különleges installációt. Havadtőy Sámuel, azaz Sam Havadtoy magyar szülők gyermekeként 1952-ben született Londonban. Családjával 1956 nyarán tért haza Magyarországra, az októberi események után azonban nem tudtak visszajutni Angliába, végül 1971-ben sikerült emigrálnia. Volt lakáj, cseléd és szakács is, majd New Yorkba került, ahol 1976-ban létrehozta lakberendezéssel foglalkozó üzletét. Az 1980-as évek végén visszatért Európába, műveiből világszerte rendeznek nagysikerű kiállításokat. Néhány éve Ferenc pápa monzai látogatásának alkalmából készített művéből maga a szentatya is rendelt egy másolatot a művésztől.
A készülő tárlat múlt és jelen, tradíció és értékmentés összefüggésében idézi fel Szent István király szellemi örökségét, államalapításának időtálló eredményeit.
