Ma délelőtt elballagott a kolozsvári BBTE Római Katolikus Teológia Karának végzős évfolyama. A tavalyi rendhagyó ballagás után idén egymás mosolyainak és a közösen töltött perceknek örülhettek a hallgatók és a kar tanárai.
A Teológia Kar épületétől vonultak át a piarista templomba, ahol a ballagó ünnepség hálaadó szentmisével kezdődött. Holló László professzor hálaadásra hívta az egybegyűlteket, felsorolva azokat a személyeket, közösségeket, akik az egyetemen eltöltött idő alatt a ballagók segítségére voltak, támaszként álltak mellettük, irányították őket. A szentmisében Nóda Mózes professzor szólt a ballagó diákokhoz, kihangsúlyozva, hogy a másfél év online oktatás nehézségei és megpróbáltatásai ellenére Isten gondviselése és ereje jelen volt. Arra buzdította a diákokat, hogy vegyenek példát a mező virágainak az eleganciájáról, mert Isten pontosan tudja, hogy mire van szükségünk, hisz figyelmére minden méltó. Három éven át Istenről tanultatok, Istentől egy életen át tanulni kell. Ezután is mindenre képesek lesztek a gondviselő Istennel! – fejezte be Nóda Mózes szentbeszédét. Jánó Kinga és Páll Emese Zsuzsanna végzős hallgatók a szentmise énekszolgálatába is besegítettek, elénekelve az introitust, a zsoltárt majd az alleluját, szentáldozás közben pedig egy gregorián dalt.
A szentmise végén búcsúbeszédet mondott Vik János dékán, aki kifejezte háláját és örömét, hogy ilyen nagyszámban össze tudtak gyűlni, hogy idén is népes volt a végzős hallgatók csoportja. A második évfolyam nevében Ivácson Szilvia búcsúzott: Kívánom, hogy szívetekben a kicsorduló szeretet legyen jelen, a próbákat felkészülve és hittel álljátok ki, s ahogy egy jó barátom mondaná: a vizsgától ne féljetek, a tízesetek megvan, csak meg kell védeni. És míg újra látjuk egymást, szent kezében őrizzen meg ő! Isten veletek!. A másodévesek egy videóban is elköszöntek a végzősöktől, felelevenítve a közösen eltöltött perceket. Megköszönve a tanároknak, a szülőknek, a kar vezetőségének a három év alatt tapasztalt támaszt, Dezső Renáta harmadéves hallgató szólt a ballagók nevében: Karunkon minden egyes évben, egészen a kezdetektől eggyel többen kezdjük és eggyel többen végezzük az évet. Ennek magyarázata csupán annyi, hogy karunk állandó tanára, diákja, pártfogója és mindenese a jó Isten. Ő, aki mindig az, akire szükségünk van. Végezetül Csiszár Klára adjunktus, az évfolyamnak a vezető tanára egyházépítőknek szólítva a ballagókat búcsúzott tőlük.
A diákok a templom falai között dobhatták magasba kalapjaikat, hálát adva mindazon percért és pillanatért, amit egymás társaságában tölthettek.
