Könyvek és nyomtatványok, borítékok, bélyegek, érmék – többek között ezek képezik azt a közel háromszáz tételt számláló, Szent László témájú magángyűjteményt, amelyet Kiss Gábor Iván budapesti nyugalmazott építész adományozott szerdán, május 26-án a Nagyváradi Egyházmegyének mint a Szent László örökség megőrzőjének, gondozójának és továbbfejlesztőjének.
A püspöki palotában ünnepélyes keretek között megtartott átadáson a műgyűjtő, a Szent László Lovagrend egykori tagja elmondta, hogy életpályájának jelentős részét az örökségvédelem területén töltötte el, így fő magánfoglalkozása is ehhez kötődik, mégpedig a különböző régiségek gyűjtéséhez. Családalapítás és a különböző élethelyzetek rendeződése után felmerült benne az igény, hogy többet tegyen, ne csak az önmaga gyarapításán fáradozzon, hanem hogy másokon is, különösen a rászorulókon segítsen. Első kézenfekvő megoldásként erre a Szent László Lovagrendbe való belépést találta, amelynek az elmúlt esztendőig, tizenhat éven át volt tagja. Ebből adódóan elkötelezte magát a Szent László kultusz gyarapítása mellett, ami kiterjedt a szent király nevéhez, emlékének ápolásához kapcsolódó emléktárgyak összegyűjtésére is. Így született meg az évek során a közel háromszáz tételből álló gyűjtemény.
A gyűjtő úgy ítélte, hogy a Nagyváradi Egyházmegye a legalkalmasabb a gyűjtemény megőrzésére, ezért úgy döntött, hogy Nagyváradnak ajánlja fel a gyűjtemény teljes anyagát, hogy itt kiállításra kerülhessen.
A gyűjtemény egyik legértékesebb darabját képezi Schedelsche Weltkronik 1495-ös kiadásának egyik lapja, amelyen a három megjelenített magyar király portréjának az egyike Szent Lászlót ábrázolja. A gyűjtemény részét képezi Pray György jezsuita szerzetesnek és történetírónak a Szent Lászlóról megjelent első munkája, a 18. század második feléből, eredeti kiadásban. Nagyobb értéket képez ugyanakkor begyűjtési nehézségének köszönhetően az a bélyeggyűjtemény, amely magába foglalja azokat a bélyegeket, amelyek Magyarország területén jelentek meg és Szent László személyével valamilyen formában kapcsolatba hozhatók. Továbbá fellelhetőek a gyűjteményben a Nagyváradon 1942-ben megtartott első Szent László-hétre vonatkozó iratok, valamint az 1861-ben alapított és 1950-ig működő Szent László Társulat közel 50 dokumentuma, eredeti példányban. Említésre méltó az a tény is, hogy a gyűjtemény nem kizárólag Magyarország területéről vagy magyar nyelvterületről származó tételekből áll, hanem magába foglal olyan elemeket is, amelyek a Szent László kultusznak külföldön, akár a délamerikai magyar diaszpórában történő ápolásáról tanúskodnak.
Böcskei László megyés püspök, aki átvette a gyűjteményt, hangsúlyozta, hogy a felújított püspöki palota is Szent László örökségét hivatott gyarapítani, és helye van ebben a térben a szent király kultuszát gazdagító gyűjteményi tárgyaknak. Azt is kiemelte a főpásztor, hogy a palota felújításának a szándéka nem a múzeumkialakítás csupán, amely által tisztelegni akarnak a múlt előtt, hanem a múlt értékeiből és gazdagságából kiindulva a jövőbe mutató üzenetet akarnak megfogalmazni és a jövőt szeretnék építeni. A Szent László személyéhez és korához fűződő értékek a jövőbe mutatóan hatnak ránk, és arra ihletnek, hogy ne csak tisztelői legyünk, hanem követői is. Ez a gyűjtemény is hozzájárul ahhoz, hogy egy teljesebb képet tudjunk felmutatni arról, hogy ki volt Szent László, miért fontos ő számunkra, hogyan tudjuk követni az ő példáját. Nemcsak megőrzés céljából vette át a gyűjteményt a püspökség, hanem azért, hogy ezeknek a tárgyaknak a megmutatása és bemutatása mások erősödését is szolgálja. Az egyházmegye elöljárója megköszönte az adományozónak a nagylelkű felajánlást és arról biztosította, hogy megfelelő módon fogják kezelni a gyűjteményt.
Forrás: Nagyváradi Egyházmegye
