A jó előkészület fél siker. A másik fele az Isten kegyelme – mondja Schönberger Jenő püspök. A Szatmári Egyházmegye főpásztorával a Szent József-év és a család szentév összefüggéseiről és az Eucharisztia jegyében szervezett programokról Varga Gabriella beszélgetett.
Milyen módon kapcsolódott be a Szatmári Egyházmegye a NEK-re való előkészületbe? Mennyire tudják kihasználni az online teret a megkezdett programok folytatásához vagy újak indításához?
A tavaly évi papi rekollekciós napokat – 2020. március elején – Fábry Kornél atya tartotta az egyházmegye három főesperesi kerületében, buzdítva a papságot és rajtuk keresztül a híveket is az előkészítő programokba való bekapcsolódásra és a NEK-en való részvételre. Korábban, 2019 februárjában a Missziós keresztet is fogadhattuk egyházmegyénkben, Máramarosszigeten, Nagybányán, Szatmárnémetiben és Nagykárolyban kereshették fel a hívek a NEK szimbólumát. A pasztorális irodák által szervezve számos csoport, plébánia regisztrált és készült egyházmegyénkből a budapesti eucharisztikus világkongresszusra, amelyet sajnos a járvány felülírt, de ugyanez a szervezés az idei évben is megvalósul. A NEK honlapja újabb és újabb értékes ötletekkel, kisfilmekkel, előadásokkal, beszélgetésekkel rukkol elő, amit örömmel követünk és osztunk meg a hívek felé is. És természetesen folytatjuk az imádkozást a kongresszus sikeréért, és azért, hogy sokak számára gyümölcsöző legyen.
Sokan vallják – köztük e sorok írója is –, hogy a készület legalább annyira fontos, mint maga az esemény. Egyetért ezzel?
Ezt tapasztalatból állíthatom, hiszen a 2004-ben zárult egyházmegyei zsinatunkat is hároméves előkészületi idő előzte meg, aminek a hozadéka legalább annyi volt, ha nem több, mint magának a zsinatnak. Persze ezek összefüggnek. A jó előkészület fél siker. A másik fele az Isten kegyelme. Ha egy egyházmegyei zsinat esetében így van, mennyivel inkább egy világra szóló eucharisztikus kongresszussal kapcsolatban! És a szervezés nemcsak logisztikát és regisztrációt jelent, hanem lelki felkészülést, ráhangolódást is, amit szerintem nagyon ügyesen végez a megbízott stáb.
Hitéletünknek és azon belül a NEK-re való készületünknek különösen fontos részét képezik a szentségimádások, köztük a nagy érdeklődésre számot tartó és igen nagy aktivitást mutató világméretűek is. A Szatmári Egyházmegye közösségei bekapcsolódtak-e ezekbe?
Papjaink nagy többsége egyénileg is szoros kapcsolatban van a NEK honlapjával, viszont minden információt, ami a püspökségre érkezik, azonnal továbbítunk a plébániák felé. Az egyházmegye területéről sokan kapcsolódtak be a meghirdetett szentségimádásokba, és azt is tudom, hogy elég sokan nem regisztráltak, tehát nem kapott „piros pontot” a településük a NEK világtérképén, de a Jóistenén minden bizonnyal. Egyébként is nálunk régi hagyománya van a szentségimádásnak, akár az elsőcsütörtöki, elsővasárnapi vagy az egyházmegye plébániái között beosztott szentségimádási napoknak.
A hittan.ro csapata által elindított, négy – a szatmári, a nagyváradi, a temesvári és a gyulafehérvári – egyházmegyét megszólító, hétállomásos, elsőcsütörtökönkénti online szentségimádási lánc következő, áprilisi alkalmát Püspök atya vezeti. Mit gondol magáról a kezdeményezésről és hogyan készül az áprilisi alkalomra?
Örömmel karoltuk fel a nagyváradi kezdeményezést és kapcsolódtunk be a hitoktatók és a hittanos diákok által előkészített szentségimádásba. Februárban kezdődött a nagyváradi püspöki kápolnából való közvetítéssel, majd március elején a gyulafehérvári kisszeminárium kápolnájából folytatták. A tervek szerint a következő, áprilisi alkalmat valóban én fogom vezetni. Az imaóra összeállítása, a közvetítés megszervezése a spiri atyák – Pakot Géza és Magász Jenő –, a hittan-tanfelügyelő Egeli Ferenc atya és a hitoktatók feladata lesz. Mellettük a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum, valamint a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Teológiai Líceum tanárai és a katolikus diákság kapcsolódik be a szervezésbe.
A szintén a hittan.ro által a diákoknak meghirdetett alkotói pályázatok igen jó alkalmat teremtenek arra, hogy a vetélkedő a Ferenc pápa által meghirdetett és márciusban induló család évéhez is kapcsolódjék, hiszen a tanulók a feladatok jelentős részét szüleik, családtagjaik segítségével fogják megoldani. Püspök atya mit vár ezektől a pályázatoktól?
Először is azt szeretném, ha diákjaink közül sokan jelentkeznének mindkét, az Eucharisztia-tisztelet jegyében meghirdetett pályázatra: az alsó tagozatosoknak szóló, Az Oltáriszentség és a családom című képzőművészeti, valamint az V–XII. osztályos diákoknak szóló, Őáltala, Ővele és Őbenne című digitális kiskönyv készítői felhívásra. Aztán valóban, hadd kapjon teret a családi összefogás, hiszen a versenyszellem és a szülők bevonása szerintem nagyon jó hatással van a gyermekek fejlődésére. A szülők vagy nagyszülők részéről pedig – nem merem mondani, hogy elvárom, hanem inkább kérem és bátorítom őket, hogy hozzák meg ezt az áldozatot. Biztos vagyok benne, hogy ezáltal ők is – ismerettel és lelki élménnyel – gazdagodni fognak.
Miként van és lesz jelen az egyházmegye életében a Ferenc pápa által meghirdetett Szent József-év és a hamarosan nyíló családok éve, és Püspök atya szerint milyen üzeneteket hordoz ez az egymáshoz igencsak közelálló két szentév?
Kicsit furcsállottam, hogy Ferenc szentatyánk egyenesen két tematikus évet is meghirdetett. Már csak azért is, mert a szatmári egyházmegyében 2004 óta minden évnek megvan a saját tematikája – az idei évtől nevezetesen a Gondviselés éve, hároméves lebontásban. Eddig mindig jól össze tudtuk egyeztetni a világegyház és az egyházmegyénk tematikus éveit, és ez most sem okoz nehézséget. Úgy érzem, hogy kiegészítik, sőt gazdagítják egymást. Szent József, a Szentcsalád gondviselő őre a gondviselő Mennyei Atyát képviseli a Szentcsalád életében, a családjaink pedig nagyon is rászorulnak az isteni gondviselésre. A Gondviselés tervébe mindkettő beletartozik: Szent József éppúgy, mint a család. Tehát már meg is van a kapcsolat. A családban a Szent József-év kapcsán hangsúlyosabb figyelmet kell hogy kapjon az apa szerepe az anya és a gyermekek életében, az egyház nagy családjában pedig újra fel kell fedeznünk fő védőszentjének, Szent Józsefnek egyedülálló szerepét. A kettő egymásban van s mindkettő a Gondviselésben.
Nehéz időket él napjainkban a világ. Püspök atya mivel bátorítaná az embereket és a NEK szervezőit?
Higgyenek és bízzanak a Gondviselésben, és engedjenek teret neki életükben és munkájukban egyaránt. Bizton állíthatom Szent Pállal: „Az istenszeretőknek minden a javukra válik!”
Forrás: iec2020.hu
