Dr. Hajdú László Imre fogorvos célja körbejárni egy-egy „fogas” kérdéskört, röviden és közérthetően összefoglalni a tudomány jelenlegi álláspontját az illető kérdésben, és minél több gyakorlati tanáccsal ellátni a tisztelt olvasót. Az első tejfog előtörésének az időpontjára az édesanyák és sok esetben az édesapák is még hosszú évtizedek múlva is emlékezni szoktak. A tejfogak előtörése, más szóval a fogzás minden család életébe jelentős változásokat hoz, érdemes ezért egy külön írást szentelni ennek a témának.
Egy dolgot már az elején érdemes leszögezni: a fogzás kezdete, ritmusa, intenzitása egyénenként nagy eltéréseket mutat. Vannak családok, ahol minden egyes tejfog előtörése sok álmatlan éjszakával és nyűgös nappalokkal jár, más családok esetén pedig szinte észrevétlenül bújnak elő szép sorjában a fogacskák.
A csecsemők többségénél féléves kor körül várható az első tejfog, egészen pontosan az egyik alsó középső metszőfog megjelenése. Vannak olyan babák, igaz, kisebbségben, akik már előtört foggal vagy fogakkal születnek. Ők azok a csecsemők, akik kiemelt fogászati figyelmet igényelnek már születésük első heteitől számítva. Vannak olyan babák is, akiknél az első fogak előtörése akár fél vagy egy egész évet is késhet. Féléves késés a fogzásban még teljesen rendben van, de az egy évnél nagyobb késés esetén feltétlenül gyermek- vagy családorvoshoz kell fordulni, ugyanis felmerülhet a pajzsmirigyműködés elégtelensége vagy egyéb ritka betegségek fennállásának lehetősége.
Az összesen 20 tejfog (8 metsző-, 4 szem- és 8 tejőrlőfog) előtörése egy hosszú, kb. kétéves időszakot ölel fel. Az esetek döntő többségében az alsó középső metszőfogak előtörésével kezdődik a fogzás, őket követik a felső középső metszők, majd az alsó és felső szélső metszők és így tovább. Általános szabályként elmondható, hogy a fogak előtörési sorrendje az arc képzeletbeli középvonalától indul és fokozatosan tart hátrafele. Ezen szabály alól kivételt képeznek a felső szemfogak, amelyek általában utolsó fogként törnek elő vagy párhuzamosan a második tejőrlőkkel. Ideális esetben a baba 30 hónapos korára befejeződik a tejfogak előtörése és állcsontonként 10-10 tejfog segíti a gyermeket a táplálkozásban és beszédben. Abban az esetben, ha a szülők 21 vagy ennél több tejfogat látnak a gyermekük szájában, feltétlenül forduljanak fogorvoshoz. Valószínűleg számfeletti fogakról, esetleg korai fogakat érintő traumáról lehet szó. Érdemes egy szakember véleményét kikérni abban az esetben is, ha egy gyermeknek hároméves vagy ennél idősebb korára nem tört elő mind a húsz tejfoga. Ez utóbbi esetben jó eséllyel csírahiányos állapot merülhet fel. Mind a számfeletti fogak, mind a csírahiányos állapot esetében fontos a korai diagnózis és kezelési terv felállítása egy későbbi szövődmény megelőzése érdekében.
A tejfogak előtörése kapcsán jelentkező tünetek és magatartásbeli változások egy rendkívül széles palettán mozognak, és nem jelentkeznek kötelező módon minden csecsemőnél. Ezek a tünetek (egy vagy akár több is) jelentkezhetnek akár több hónappal a fog szemmel látható előtörése előtt is. Kezdetben a szülők arra lesznek figyelmesek, hogy a gyermekük nappal nyűgösebb és éjszaka nyugtalanabb, mint korábban. A gyermek most kezd el sírni, vagy többet sír, mint az azt megelőző hónapokban. Összességében a baba az eddigieknél is több figyelmet igényel, és a kezeivel minden elérhető tárgyat a szájába helyez. Ha nincs a közelben semmi mozdítható, akkor a saját kezecskéit vagy ujját/ujjait tömködi a szájába, és intenzíven rágja, harapdálja azt. Változhat a baba étvágya (általában csökken), étkezési szokásai (a fájdalom miatt átmenetileg elutasíthatja akár az emlőről való táplálást is). Biztos jele a fogelőtörés beindulásának a bőséges nyálazás, az íny helyi duzzanata, ami társulhat vöröses vagy fehéres elszíneződéssel és nagyon nagy fokú érzékenységgel. A száj körüli bőrterület átmenetileg kipirosodhat (rózsás). Az erős nyáltermelésen jelentkezhet vizes orrfolyás is. A testhőmérséklete enyhén megemelkedhet, a széklete is lehet hígabb állagú. Ritkán, de kitapintható időnként egy-egy duzzadt nyirokcsomó is.
Mire kell figyelni? Hogyan enyhítsük a fájdalmat?
A fogzás sokféle és csecsemőként nagyon eltérő tüneteire a szülőknek vagy nevelőknek feltétlenül oda kell figyelniük. A nyugtalan és fájdalommal küzdő gyermeket minduntalan meg kell vigasztalni, figyelmét a fájdalomról el kell terelni egy öleléssel, babusgatással, játékkal. Nem szabad megakadályozni a csecsemőt abban, hogy bizonyos dolgokat a szájába tegyen, sőt a nyűgösebb időszakban a kezébe kell adni a tüneteit csökkenteni képes, sokszor előre behűthető, úgynevezett fogzási gyűrűket, rágókákat vagy egy speciális, sörte nélküli fogkefét. Az intenzíven nyálazó gyermek nyakába érdemes egy kis kendőt kötni, hogy megelőzhető legyen a környéki bőrfelület irritációja (esetleg védőkrémmel kenni a nyállal folyamatosan érintkező bőrfelületeket), és figyelni kell a baba megfelelő hidratáltságára (többször és többféleképpen kell kínálni vízzel, teával). Ha a gyermek elfogadja a babamasszázst, akkor ezt érdemes napi rendszerességgel gyakorolni, koncentrálva az arcra és fejre. A klasszikus és alternatív orvostudomány, illetve a népi gyógyászat számtalan megoldást kínál a fogzás tüneteinek enyhítésére. Ezeknek a módszereknek a hatékonyságát és hatásosságát mindenki egyénileg eldöntheti. A teljesség igénye nélkül felsorolnánk most néhányat: gyógyszertárban forgalmazott, valódi fájdalomcsillapítót tartalmazó gélek és oldatok; borostyánlánc; esszenciális illóolajok; aloe vera készítmények; homeopátiás (lehetőség szerint alkati) szerek; gyógynövénykivonatok.
A legfontosabb üzenetünk a fogzással kapcsolatban: az első tejfog előtörése után el kell kezdeni a rendszeres fogmosást egy erre alkalmas, ujjra húzható szilikoneszköz és jó minőségű gyermekfogkrém segítségével.
dr. Hajdú László Imre
Az írás nyomtatott változata a Vasárnap 2018. március 4-ei számának egészségsarok rovatában jelent meg.
