A Cserkészmozgalom Világszervezetét és a Cserkészlány Világszövetséget a több mint száz éve tartó nevelési munkáért jelölték Nobel-békedíjra. A Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) tagjai is bekapcsolódtak a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeibe.
A cserkészet kezdetei 1907-ig nyúlnak vissza. A mozgalmat lord Baden-Powell, a brit hadsereg tábornoka hívta életre, amikor megrendezte az első cserkésztábort fiúknak. A kezdeményezés gyorsan népszerűvé vált, és mivel a lányok is szerettek volna bekapcsolódni a közösségi programokba, főleg a természetben szervezett játékos, nevelő foglalkozásokba, számukra is lehetővé tették, hogy a mozgalom tagjaivá válhassanak.
Lord Robert Baden-Powell of Gilwell – közismertebb néven Bi-Pi –, a cserkészmozgalom alapítója ezt a gondolatot hagyta örökségül a világ legnagyobb gyermek- és ifjúsági szervezetére: „Igyekezzetek ezt a világot egy kicsit jobb állapotban magatok mögött hagyni, mint ahogy találtátok…”
A Nobel-békedíjra való jelölés kapcsán Hári Márton cserkésztiszt, a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) külügyi vezetője elmondta: „A cserkészet az Egyház után a legnagyobb, világméretű, békét hirdető mozgalom. Nincs még egy olyan szervezet, amelynek találkozóin a legnagyobb természetességgel beszélget egymással az iszlám vallású egy zsidóval, vagy egy azeri egy örménnyel – a vallási vagy éppen nemzeti ellentétek eltűnnek a berkeinken belül.” Az MCSSZ külügyi vezetője emlékeztetett a Cserkészmozgalom Világszervezetének jelszavára: „Creating a better world”, azaz „Jobb világot alkotunk”.
1938-ban ötezer cserkész volt jelen Budapesten az eucharisztikus világkongresszuson. Az idei szeptemberi katolikus világesemény is központi ügye a Magyar Cserkészszövetségnek, önkéntesként az elmúlt években százával kapcsolódtak be a mozgalom tagjai az előkészületekbe.
A mozgalmat először a nyilasok, majd a kommunisták is megpróbálták beolvasztani a saját ifjúsági szervezetükbe. A kísérlet kudarcba fulladt, ezért a cserkészet működését ellehetetlenítették, hivatalosan csak 1989-ben szerveződhetett újra. A rendszerváltásig illegalitásban – titokban szervezett gyermekprogramokon, indiántábornak álcázott foglalkozásokon – és emigrációban őrizték és adták át a tagok a mozgalom szellemiségét az új generációnak.
Magyarországon több mint 13 ezer tagja van a szervezetnek. A mozgalmat közelebbről ismegismerhetik a NEK TV cserkészetről készített adásából is.
Forrás: NEK Titkárság/Magyar Kurír
