A Krisztussal való hiteles találkozásról, Isten mindnyájunknak szóló hívásáról beszélt Ferenc pápa január 17-én, vasárnap délben a Vatikáni Apostoli Palota Könyvtártermében elmondott és élőben közvetített Úrangyala imádság alkalmával. Arra buzdított, hogy a szeretet hívására válaszoljunk szeretettel.
„Jöjjetek, nézzétek meg” – válaszol Jézus az első tanítványoknak, akik felismerik benne a Messiást és szívükben felragyog a világosság, amelyet csak Isten adhat – mutatott rá Ferenc pápa.
Az évközi második vasárnap evangéliumi szakasza (vö. Jn 1,35-42) Jézus találkozását mutatja be első tanítványaival. A jelenet a Jordán folyó partján játszódik, Jézus megkeresztelkedésének másnapján. Kettőnek közülük maga Keresztelő Szent János mutat rá a Messiásra a következő szavakkal: „Nézzétek, az Isten Báránya!”. És az a kettő, bízva Keresztelő Szent János tanúságtételében, követi Jézust. Jézus észreveszi őket és így szól hozzájuk: „Mit kívántok?”, ők pedig megkérdezik: „Hol laksz?” Jézus nem azt válaszolja, hogy „Kafarnaumban vagy Názáretben lakom”, hanem ezt mondja: „Jöjjetek, nézzétek meg”. Nem egy névjegykártyát ad át nekik, hanem meghívja őket egy találkozásra. A kettő követi Jézust és aznap délután együtt maradnak vele – kezdte beszédét Ferenc pápa, majd felvázolta a híveknek az evangéliumi szakasz jelenetét: „Nem nehéz elképzelni őket, amint Jézus mellett ülnek és kérdéseket tesznek fel neki, és főleg meghallgatják, érezve, hogy szívük egyre inkább felmelegszik, miközben a Mester beszél. Érzékelik a szavak szépségét, amelyek megfelelnek legnagyobb reményüknek. És hirtelen felfedezik, hogy miközben beesteledik, lelkükben felragyog a világosság, amelyet csak Isten tud adományozni”.
A Jézussal való hiteles találkozást soha nem felejtjük el
A pápa tovább elemezve az evangéliumi szakaszt, hozzátette, van itt valami, ami felhívja a figyelmünket – egyikük (vagyis János evangélista) hatvan vagy még több évvel később ezt írta az evangéliumban: „Ez a tizedik óra körül történt” (Jn 1,39). „Ez elgondolkoztat minket” – fűzte hozzá a pápa: minden hiteles találkozás Jézussal élénken megmarad emlékezetünkben, soha nem felejtjük el. Sok találkozást elfelejtünk, de a Jézussal való igazi találkozás örökre megmarad. És ezek az első tanítványok, olyan sok évvel később emlékeztek még az órára is, nem tudták elfelejteni ezt az olyan boldog, olyan tartalmas találkozást, ami megváltoztatta az életüket. És miután eltávoznak erről a találkozásról és visszatérnek testvéreikhez, ez az öröm, ez a világosság kicsordul szívükből, mint egy áradó folyó. A kettő közül az egyik, András ezt mondja Simon nevű fivérének – akit Jézus később, amikor találkozik vele, Péternek nevez el: „Megtaláltuk a Messiást”. Amikor eltávoztak a találkozóról, bizonyosak voltak abban, hogy Jézus a Messiás – hangsúlyozta Ferenc pápa.
Ezután gondolatait a Krisztussal való találkozás tapasztalatához fűzte, aki arra szólít, hogy maradjunk Ővele. Isten minden hívása szeretetének kezdeményezése – mutatott rá a pápa. Isten hív az életre, hív a hitre és hív egy különleges életállapotra: „Én itt akarlak téged!” – így szól hozzánk. Isten első hívása az életre szól, amellyel személyekké alkot bennünket; egyéni meghívás, mert Isten nem szériákat készít. Azután Isten meghív minket a hitre és arra, hogy legyünk része családjának, mint Isten gyermekei. Végül Isten meghív egy különleges életállapotra: önmagunk teljes átadására a házasságban, a papságban vagy a megszentelt életben. Ezek a különböző módjai, hogy megvalósítsuk Isten mindnyájunkra vonatkozó tervét, amely mindig a szeretet terve. Isten mindig hív bennünket. És minden hívő számára a legnagyobb öröm, hogy válaszol erre a meghívásra, teljesen felajánlva önmagát Isten és a testvérek szolgálatára.
Az önátadás öröme
Ferenc pápa annak a lehetőségére is rámutatott, hogy az Úr hívásával szemben – amely ezer féle módon, személyek, örömteli vagy szomorú események által érkezhet el hozzánk – olykor visszautasítható lehet hozzáállásunk, mivel ellentétesnek tűnik törekvéseinkkel; vagy félelmet vált ki, mert úgy véljük, hogy túlságosan igényes és kényelmetlen. „Nem leszek rá képes, jobb nemet mondani, jobb egy nyugodtabb élet” – gondolhatnánk olykor. De Isten hívása szeretet, és keresnünk kell a szeretetet, amely ott van minden meghívás mögött és csak szeretettel válaszolhatunk rá. Egy szeretetből fakadó hívásra csak szeretet a válasz – mondta nyomatékosan Ferenc pápa. Kezdetben van egy találkozás, sőt a Jézussal való találkozás, aki az Atyáról szól nekünk, megismerteti velünk szeretetét. És akkor bennünk is spontán felébred a vágy, hogy közöljük ezt azokkal a személyekkel, akiket szeretünk: „Találkoztam a Szeretettel”, „találkoztam a Messiással”, „találkoztam Istennel”, „találkoztam Jézussal”, „megtaláltam életem értelmét”. Egyszóval: „Megtaláltam Istent”.
Beszéde végén Ferenc pápa Szűz Mária közbenjárásáért fohászkodott: Mária segítsen minket, hogy életünk Istent dicsőítő himnusszá váljon, válaszul hívására, akaratának alázatos és örömteli teljesítésével. De emlékezzünk erre: életünkben mindannyiunk számára volt egy pillanat, amikor Isten erőteljesebben, egy hívással tette önmagát jelenvalóbbá. Emlékezzünk rá és térjünk vissza ahhoz a pillanathoz, hogy emléke mindig megújítson minket a Jézussal való találkozás során – buzdította a híveket Ferenc pápa a vasárnap déli Úrangyala imádság során.
Forrás: Vertse Márta/Vatican News
