Folytatódott a Kossuth Rádióban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előadóit bemutató portrésorozat: Valerian Okeke, Onitsha érsekének életén keresztül nyerhettünk betekintést a nigériai hétköznapokba.
A szélsőségek országaként is jellemzik Nigériát. Olyan helynek, ahol egyszerre, egy helyen élheti át az ember a mennyet és a poklot, az örömöt és a bánatot, a sikert és a bukást, a születést és a halált. Ebben a kettősségben elementáris erővel van jelen a hit, a hála, a reménykedés.
„Ha megtarthatják jövőre a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, mindenképpen szeretnék elmenni és megosztani az örömömet és a hálámat a magyar emberekkel” – üzente Valerian Maduka Okeke, Onitsha érseke, akit Erdő Péter bíboros hívott meg a budapesti katolikus világtalálkozóra. A metropolitával a Kossuth Rádió munkatársa, Gécsek-Tóth Enikő készített portréinterjút.
Járvány és éhínség
A világjárvány hatására a korábbinál mélyebb és szorosabb kötelék fűződött a nigériai Onitsha érseksége és a magyar keresztény közösség között. A koronavírus elleni védekezés során elrendelt hatósági intézkedések miatt családok ezrei maradtak munka és így megélhetés nélkül. Az éhínség több áldozatot szed, mint maga a járvány. Fodor Réka és Csókay András rendszeresen vesznek részt a térségben orvosmissziókban. Ám tavasz óta a tevékenységükben a gyógyítás helyett egy humanitárius katasztrófa elhárítására helyeződött a hangsúly. Az ő hívásukra fogott össze a magyar keresztény közösség.
„Nagyon sokan munkanélkülivé váltak, hiszen bezártak az irodák, még a piacok is. Hiszen ezeken a helyeken túl közel voltak egymáshoz az emberek. Így viszont nincs miből megélniük. Bár nem halt bele annyi ember a koronavírusba itt, mint Európában, a járvány mégis fokozza az éhínséget. Ezért is vagyunk rendkívül hálásak a magyar missziósok munkájáért” – mondta Okeke érsek a Kossuth Rádiónak arról, hogy a tavaszi karantén időszak milyen hatással volt az életükre.
Járják a falvakat, lemészárolják a keresztényeket
Sok embert nemcsak a nélkülözés, hanem az erőszak is fenyeget. A Humanitárius Segítségnyújtási Alap adatai szerint az elmúlt öt évben hatezer nigériai embert gyilkoltak meg, 12 ezren menekültek el otthonaikból. Valerian Okeke elmondta: „A Boko Haram, iszlamista szektás mozgalom veszélyezteti az országot, főként Nigéria észak-nyugati felén. A közelmúltban újabb csoportok jelentek meg, amelyek szélsőséges muszlimokból szerveződtek. Ezek az emberek járják a falvakat és lelövik, lemészárolják a keresztényeket, főleg éjszakánként. Van, aki egyszerűen banditáknak hívja őket, de mindegyik csoportban az a közös, hogy szélsőséges, fanatikus muszlimok. Hozzá kell tennem, hogy nagyon sok jó muszlim is él ebben az országban, kiváló emberek. Viszont az ország terroristái mind muszlimok. De ezzel nem azt mondom, hogy minden muszlim terrorista.”
Hiába a sok tanulni vágyó fiatal, nincs elég egyetem
Okeke érsek lelkesen beszélt arról, hogy tele van tervekkel: sok papot szeretne felkészíteni a szolgálatra. Emellett megoldásokat keres többek között arra, hogy a rengeteg fiatal, aki tanulni vágyik, egyetemre járhasson. Keserűen jegyezte meg, hogy nincs az országban elég felsőfokú intézmény. A metropolita elszánt: „Sok diák van, akik elérik a minimális pontszámot ahhoz, hogy egyetemre mehessenek, de a kormány azt mondja, hogy elég fiatal jelentkezett már felsőoktatási intézménybe ebből a régióból, így többre nincs szükség. Így a tanulmányaik alapján hiába mehetnének egyetemre, mégsem tudnak, mert nincs elég hely, nincs elég egyetem. Ezért szeretném, ha több épülne, hogy tudjuk a fiatalokat képezni, hogy lehessenek orvosok, mérnökök, ügyvédek, professzorok és így tovább.” Javítani szeretnének az egészségügyi ellátáson is.
A hívás
Okeke érsek pontosan tudja, hogy mit jelent az iskola, a támogató szülői és tanári háttér egy sikeres életúthoz. Gyermekkoráról, a vallással való első találkozásairól a következőket mesélte el: „Az elköteleződésem Isten iránt fokozatos volt, időről-időre gyarapodott. Természetesen a Mindenható kezében volt ez a döntés, úgy gondolom, de a szüleimnek és a tanáraimnak is nagyon sokat köszönhetek, hogy az lett belőlem, ami. Felkeltették az érdeklődésemet Isten iránt. A szüleim minden hétvégén vittek engem szentmisére. Ott láttam a papokat imádkozni. Nagyon szerettem, amit csinálnak. És idővel kialakult bennem, hogy én is azt szeretném tenni, amit ők.”
Nyolc évesen már ministrált. A tanulmányai eredményei alapján felvették Afrika első számú középiskolájába, aminek a neve: Krisztus, a király.
„Akkor már tudtam, hogy pap szeretnék lenni. Mondtam is az igazgatónak a tervemet, aki így bemutatott a szemináriumi középiskola vezetőjének. Így váltottam iskolát, hogy pap lehessek.”
Sírnak előttem, élelemért könyörögnek
Papként, de főleg érsekként nagyon sokat kell tennie az emberek jólétéért.
„Nagyon sokan szenvednek, ugyanakkor számos ember él kiváló körülmények között. Nigéria a szélsőségek országa: számos rendkívül gazdag ember él itt és nagyon sokan élnek mélyszegénységben és éheznek. A szegények mennek a templomba, mert erényesek.”
Az Onitsha tartomány 8 altartományában közel 3 millió ember él. Metropolita érsekként a többi tartományért is felel, így 10 millió ember tartozik az irányítása alá.
Okeke érsek megosztotta a hallgatókkal azt is, hogy mi mindennel kell szembesülnie a mindennapokban: „A leginkább embert próbáló az, hogy megteremtsem az emberek jólétét. A szegény emberek tömegét látni nagyon nehéz. Sírnak előttem, élelemért könyörögnek, orvosságot kérnek, betegek, de nem tudják fizetni a kórházi számláikat. Iskolába akarnak járni, de nem tudják fizetni a tandíjat. Nincs étel sem, amit az asztalra tehetnének, hogy ebédet, vacsorát adhassanak a családjuknak. Ezek azok a kihívások, amelyekkel minden nap találkozunk. Imádkozunk ezekért az emberekért, akik nyújtják a kezüket felém, segítségért, ételért könyörögnek.”
Üzenet Magyarországra
Számos alkalommal mondott köszönetet a metropolita a magyar keresztény közösségtől és a kormánytól kapott támogatásért. A közrádióban újra kifejezte háláját.
„Tetteikben már keresztények a magyarok, hiszen példamutatóan támogattak minket is adományokkal az Afréka Alapítványon keresztül. Segítettek a rászorultakon, humanitárius segítséget nyújtottak.” Okeke érsek hozzátette: „A jótékonyság az erények királya. Amikor segítesz embertársaidon, Isten munkáját végzed. Amikor szeretettel fordulsz a szenvedők felé, akkor is a hitedet tanúsítod és Isten szeretetét közvetíted. Úgyhogy üzenem a magyar embereknek, hogy folytassák ezt a szép munkát!”
A boldogság titka
Nigériában rengetegen járnak misére. Az egyházi vezető szerint a 150 milliós országban az emberek több mint 90 százaléka minden hétvégén részt vesz liturgikus eseményen. A lakosság 20-25 százaléka muszlim, a többiek keresztények.
A problémák, nehézségek ellenére a nigériai emberek nagyon boldogok. Okeke érsek úgy fogalmazott: „Ez a boldogság az Istenben való hitükben gyökerezik. Az átlag nigériai ember hisz benne, hogy minden, amit Isten tesz, az jó. És hiszik, hogy Isten egy nap a nehézségeket áldássá formálja. Várják azt a napot, amikor a Mindenható beavatkozik, megjelenik az életükben és a bánatot örömmé változtatja, a nehézségeket áldássá. A hitük formálja a reményüket és a reményük pedig egy hit egy fényesebb és jobb holnapban. Úgyhogy az emberek itt mindig boldogok, mert hiszik, hogy Isten még nem fejezte be a munkáját velük.”
Forrás: iec2020.hu
