Háromezer darab, magyar szakember által nemesített rózsatövet ajánlott fel Nagy István agrárminiszter a magyarországi plébániáknak az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés jegyében.
A rózsát a virágok virágaként, a virágok királynőjeként emlegetik. Szépsége miatt kezdetektől a megfoghatatlan istenivel való egység, a titok, a misztériumok szimbóluma. A szirmaiból készült vizet és olajat már az ókorban gyógyításra használták. A keresztény hagyomány szerint kezdetben tövistelen volt a rózsa, csak a bűnbeesés óta vannak tövisei.
A magyar nyelvemlékekben az Ómagyar Mária-siralomban olvashatjuk először a virágok virága kifejezést, ami erre utal. Az imádság számlálásához, tagolásához használt rózsafüzért a hagyományok szerint Szent Domonkos készítette először préselt rózsaszirmok összefűzésével.
A virágok virága szorosan összekapcsolódik Szent Erzsébettel is, akinek ereklyéje felkerült a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbólumára, a Missziós keresztre is. Az egyik legnépszerűbb magyar szenthez köthető rózsacsoda gyakran megjelenik az ábrázolásain is. Erzsébet egy alkalommal hideg időben a szegényekhez igyekezett, kötényében a nekik szánt kenyerekkel. Mikor férje megállította és megkérdezte, mit visz a kötényében, azt válaszolta, hogy rózsát. Megmutatta és valóban virágok voltak benne.
Emlék a jövő nemzedéknek
A fővárosi és vidéki plébániák kertjében több száz rózsatövet ültetnek el ezekben a napokban. A növényeket felajánló Nagy István agrárminiszter Budapesten segédkezett Écsy Gábor plébánosnak, az Országos Karitász igazgatójának az átadás után a virág elültetésében is. Ennek helyszíne, a Magyar Szentek Temploma szimbolikus, mert ez az esemény minden plébániai közösséget megszólít és összeköt. Az agrárminiszter bízik benne, hogy az átadott rózsatövek a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékét hordozzák majd a jövő nemzedékek előtt.
Díjnyertes magyar rózsa
A plébániakertekben a Magyar Örökség díjjal elismert Márk Gergely rózsanemesítőtől származó tövek találnak új otthonra. Az Erdélyben született, 2012-ben elhunyt kertészmérnök rózsák iránti szeretetét és szakértelmét 600 törzskönyvezett fajta fémjelzi.
Márk Gergely a rózsáit magyar hírességekről, valamint a Magyar Királyság településeiről és szentekről nevezte el. Kiemelkedik ezek közül az Árpád-házi Szent Erzsébet emléke előtt tisztelgő nemesítése, amely 2000-ben Rómában, a kereszténység fennállásának kétezredik évfordulójára szervezett versenyen, kategóriájában aranyérmet nyert.
Az elmélyülés ideje
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1999-ben alapította a Szent Erzsébet Rózsája díjat az irgalmasság és a szolgáló szeretet erényeinek elismerésére. A szent ünnepén, november 19-én átadott kitüntetés mellé hagyományosan egy rózsatövet is ajándékoznak a Márk Gergely által nemesített, Rómában nagydíjat nyert fajtából.
A katolikus világtalálkozó kapcsán adományozott rózsák ezentúl jelképesen, ahogy az Eucharisztia is, összekötik a budapesti és a többi plébánia közösségeit. A világjárvány miatt idénről el kellett halasztani a világeseményt 2021. szeptember 5-12-re. Ez a plusz egy év, a NEK-rózsák gyökereinek megerősödését segítheti, míg a hívők, útkeresők számára a lelki felkészülést, az elmélyülést teszi lehetővé Jézus közös megünneplésére.
Forrás: iec2020.hu
