Az erdélyi magyarok az európai értékrendtérképen című felmérés eredményeinek első részét ismertették a romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakemberei október 13-án kolozsvári sajtótájékoztatójukon: az azonos kérdések feltevésével Európa 42 országában végzett felmérésnek a családra, a nemi szerepekre és a vallásgyakorlásra vonatkozó eredményeit mutatták be. A kutatás szerint az erdélyi magyarok értékrendje ezekben a kérdésekben jobban hasonlít a romániai átlagra, mint a magyarországira.
Amint Horváth István, az intézet igazgatója elmondta, az European Values Study (EVS) felmérése keretében először mérték fel az erdélyi magyar és a finnországi svéd közösség értékválasztásait is. A családra, a nemi szerepekre és a vallásgyakorlásra vonatkozó kérdésekben európai összehasonlításban az erdélyi magyarságot is a romániai trendek jellemzik.
Kiss Tamás kutató elmondta: az európai társadalmak mindegyike kiemelt szerepet tulajdonít a családhoz való ragaszkodásnak. Abban azonban már jóval kisebb az egyetértés, hogy milyen értékek kapcsolódnak a családhoz, és mit tekintenek családnak.
Az EVS négy kérdésen keresztül vizsgálta a magánéleti liberalizmust, amelyek közül kettő a homoszexualitás, egy-egy pedig az abortusz és a válás elfogadottságára vonatkozott. Mind a négy kérdés tekintetében éles törésvonal mutatkozik meg Nyugat-Európa és az egykori szocialista országok között.
Az erdélyi magyarokra és Romániára a kelet-európai régión belül is kevésbé jellemző a magánéleti liberalizmus. Az egy és tíz közötti skálán 2,4-es értéket kapott a homoszexualitás, 3,5-öt az abortusz és 4,7-et a válás elfogadottsága. Az erdélyi magyarok kilenc százalékát jellemzi határozott magánéleti liberalizmus, míg a konzervatív értékrendet vallók aránya 60 százalékos. A felmérés szerint az erőteljes magánéleti konzervativizmus mérsékelt családi kötelességtudattal társul. A gyermekvállalásra és az idős szülőkről való gondoskodásra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból ugyanis az derült ki, hogy az erdélyi magyarok 36 százalékát jellemzi erős családi kötelességtudat, míg 30 százalékra egyáltalán nem jellemző.
Mint elhangzott, a családdal kapcsolatos értékeket illetően az erdélyi magyarok Romániához, és nem a némiképp liberálisabbnak tekintett Magyarországhoz hasonlítanak. Az erdélyi magyarok ezzel elütnek az olyan kisebbségi közösségektől, mint az észtországi oroszok, a bulgáriai törökök vagy a macedóniai albánok, ahol a többségnél konzervatívabb családi-magánéleti mentalitás jellemző.
Amint Kiss Dénes kutató elmondta: a vizsgálat minden mutatója azt jelezte, hogy Románia Európa legvallásosabb országa. Itt a legmagasabb a felekezeti kötődéssel rendelkezők (97 százalék), a rendszeresen templomba járók (31 százalék), a rendszeresen imádkozók (81 százalék) és a magukat vallásosnak tekintők (85 százalék) aránya.
A felmérés eredményei szerint az erdélyi magyarokat is a romániaihoz hasonló, európai összehasonlításban kiugróan magas vallásosság jellemzi. Így az erdélyi magyarok 99 százalékának van felekezeti kötődése, 34 százalékuk templomlátogató, 83 százalékuk imádkozik rendszeresen, 89 százalékuk tekinti magát vallásosnak.
Horváth István hozzátette, a mutatók nagy mértékben különböznek a jóval szekularizáltabb Magyarország mutatóitól.
Forrás: MTI
