Szeptember 29-én négyes ünnepet hirdetett a gyulafehérvári székesegyház harangja. A búcsúünnep egyben a főegyházmegye olajszentelési szentmiséje és a nagyszeminárium Veni Sancte szentmiséje volt, és az ünnep keretében emlékeztek meg Isten szolgája Márton Áron püspökről is, aki negyven évvel ezelőtt, a főegyházmegye védőszentjének ünnepén távozott az örök hazába.
A járványhelyzet miatt korábbi körlevelében Kovács Gergely érsek otthon maradásra kérte a papokat és híveket egyaránt, ezért a búcsús szentmisén csupán a helyi hívek közössége, a központi papság és a főesperesi kerületek képviselői vettek részt. A szentmise főcelebránsa Kerekes László segédpüspök volt, mellette jelen voltak a nyugalmazott főpásztorok, Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök is.
Szentbeszédében a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke a négyes ünnep kapcsolódási pontjairól elmélkedett. Szent Mihály alakjából kiindulva, utalva nevének jelentésére („Ki olyan, mint az Isten?”) arra hívta meg az ünneplőket, hogy gondolkodjanak arról, milyen a jó Isten. Mint fogalmazott, „a mindennapokban mindannyian arra törekszünk, hogy megismerjük őt, és valóban úgy éljünk, hogy mások rajtunk keresztül tapasztalják meg a jóságos, irgalmas és szerető Istent”. Emlékeztetett arra, hogy amikor a szentmise keretében megáldják az olajokat és megszentelik a krizmát, akkor „egyházunknak a szentségi élete és szentelmények mind-mind erre próbálnak minket előkészíteni, hogy meg tudjuk élni, el tudjuk beszélni, meg tudjuk mutatni másoknak is, hogy milyen a jó Isten”. Ehhez kapcsolódóan fogalmazta meg, hogy amikor a Szentlélek segítségét kérik az új szemináriumi évre, akkor a kispapok arra készülnek, hogy ők is hirdetni tudják, milyen a jó Isten, az ő életük is tanúságtétel legyen Isten jóságáról, irgalmáról és szeretetéről. Isten szolgája Márton Áron püspök égi születésnapjára emlékezve megfogalmazta: „ez is szorosan kapcsolódik a mai ünnephez, mert ahogy Szent Mihály főangyal pallossal, pajzzsal a kezében legyőzte a gonoszt, megkérdezte, Ki olyan, mint az Isten?, úgy szükségünk van Márton Áronokra, Mindszenty Józsefekre, szükségünk van egyenes és gerinces hívőkre, lelkipásztorokra, akik újra és újra néven tudják nevezni magát a rosszat, magát a gonoszságot; amikor nem elsimítani vagy elpolitizálni akarják, hanem néven nevezik.” Kerekes László segédpüspök megfogalmazta, hogy bár ma nem úgy kell küzdeni, ahogy egykor Márton Áron püspök tette, de korunknak megvannak a maga kihívásai, a kísértései, amelyek minket is próbálnak legyőzni. Arra buzdított, hogy Áron püspökhöz hasonlóan mi is tudjuk néven nevezni a rosszat, a gonoszt, ne próbáljuk elsimítani, hanem szálljunk szembe vele, győzzük le azt.
A szentmise további részében megáldották az olajakat és megszentelték a krizmát, amelyet rendes körülmények közt, szokás szerint a székesegyházakban nagycsütörtök délelőtt az egyházmegye papságának jelenlétében végeznek, de idén a járványhelyzet miatt több egyházmegyében későbbi időpontra halasztották, a gyulafehérvári főegyházegyében épp a székesegyház és a főegyházmegye védőszentjének, Szent Mihály arkangyalnak az ünnepére.
A szertartásrend szerint az olajak megáldása, megszentelése két részben történik. A püspök elsőként – a Miatyánk elimádkozása előtt – a betegek olaját áldotta meg, a könyörgésben arra kérve Istent, hogy a szent kenet révén az olaj „vessen véget minden fájdalomnak, orvosoljon minden betegséget és minden gyengeséget”. Áldozás után következett a keresztelendők olajának megáldása és a krizma megszentelése. A krizma a Szentlélek jelenlétének, működésének szimbóluma, amelyet kereszteléskor, bérmáláskor, pap- és püspökszenteléskor, valamint templomszenteléskor használnak. A szentmise keretében megáldott olajakat a főegyházmegye plébániái számára szétosztják, így minden plébánián az elkövetkező év folyamán azokat használják a szentségek kiszolgáltatásakor.
A szentmise visszanézhető a templom.ro oldal Facebook-felületén:
