A heveny, hirtelen jelentkező ízületi csúz lázas, fertőző megbetegedés, amely heves fájdalommal és az általános közérzet romlásával jár. A betegség gyakran napok alatt lezajlik, viszont könnyedén előfordulhat, hogy hónapokig elhúzódik, krónikussá válik,és a szívet is megtámadja, ezért érdemes odafigyelni az alapos kezelésre.
A betegséget gyakran megfázás okozza, egyszeri erős vagy hosszabb időn át tartó, gyakori átnedvesedés, illetve lehűlés miatt alakul ki. Utóbbi különösen akkor fordul elő, ha erős izzadás után hirtelen lehűl a test. Mandulagyulladás után is gyakran jelentkezik ízületi csúz. A gyulladt ízületek rendszerint többé-kevésbé duzzadtak és vörös elszíneződést mutatnak. Az ízületek minden csekély érintésre, de különösen akaratlagos mozgás során rendkívüli fájdalmat okoznak. További tünetek közé tartozik még a lepedékes nyelv, a rossz étvágy, erős szomjúság, illetve az erős izzadás.
Szénamurva a fájdalom ellen
Könnyű esetekben a betegség egy-két nap alatt lezajlik, rendszerint azonban több hétig eltart, de akár hónapokig is elhúzódhat, ami idült ízületi csúzhoz vezethet. A betegség heveny formájában megtámadhatja a szív belhártyáját is. Legtöbbször begyullad a szívbillentyű, amelyet a vérben keringő kórokozó bacilusok okoznak. Ehhez szívburok-gyulladás is társulhat. Súlyos esetben szívtágulat lép fel, amely akár halálhoz is vezethet. Legtöbb esetben azonban a beteg felgyógyul, de a betegségből rendszerint visszamarad valami, ami a szívet érinti. Éppen ezért az ízületi csúz kezelése jelentős figyelmet és körültekintést kíván.
Mindenekelőtt nagyon fontos az izzadást – amellyel a szervezet természetes úton próbál gyógyulni –támogatni és fokozni. Hársfavirágteával, testlemosással vagy melegedő lábfürdővel jól ki lehet izzadni. A fájó ízületeket forró szénamurva-pakolással kezeljük naponta többször fél-fél órán át, de két kezelés között legalább két órának el kell telnie. Ez a pakolás csökkenti a fájdalmat és enyhíti a gyulladást.A magas lázat teljes testlemosással és hideg törzsborogatással eredményesen leküzdhetjük. Ugyanakkor a hideg vizes törzsborogatást is csak fél óráig alkalmazzuk. Mivel a vízgyógyászatban az egészen forró és teljesen hideg víz azonos hatást vált ki, a beteg ízületeket hideg vízzel is rendkívül hatásosan kezelhetjük. Amikor a fájdalom jelentkezik, öntsük le hideg vízzel az ízületet – ennek köszönhetően a fájdalom legtöbbször alábbhagy. Ezt naponta többször megismételhetjük, és sohasem árt, ha a leöntést gondosan végezzük, illetve ha a leöntés után gondoskodunk a beteg azonnali, tökéletes felmelegedéséről. A legjobb, ha a hideg leöntés után a beteg azonnal visszabújik a meleg ágyba.
Betegség után megerősödés
Az agyagpakolás is elsőrendű gyógymód ilyen esetben. Naponta többször, fél órára tegyünk fel agyagpakolást a fájó testrészre, és ez esetben is hagyjunk minimum kétórányi szünetet két kezelés között.A legjobb, ha minden esetben kipróbáljuk, hogy a beteg melyik kezelés hatására érzi magát jobban, tehát a forró vagy a hideg pakolásra reagál jobban a szervezete. Ugyanakkor a szívtájékra többször tegyünk fel hideg vizes borogatást, de soha ne használjunk jégtömlőt. Gondoskodjunk friss levegőről és fűszermentes, egyszerű ételekről. Az aludttej ilyenkor nagyon jó hatással van a szervezetre, mert egyrészt jó szomjoltó, másrészt jót tesz a gyomorműködésnek. A beteg fogyasszon ilyenkor bőséggel gyümölcsöt,akár nyersen, akár főve. A szomjúság oltására igyon bőven friss vizet vagy főtt gyümölcslevet. A beteg óvakodjék a korai felkeléstől, mindenképpen kérjük ki orvos tanácsát, főként a szívvizsgálat miatt.
Az ízületi csúz heveny szakaszának lezajlása után fontos, hogy a beteg megerősödjön, megedződjön,hogy a méreganyagok minél előbb kijussanak a szervezetből. A méregtelenítést biztosító fő szervünk,a vesénk működését sokféle tea fogyasztásával fokozhatjuk. Jó tisztító a mezei zsurló, a gyalogfenyő,a boróka és a csipkebogyó is. Ilyen teakeverékekből igyunk reggel és este egy-egy csészével 4-6 héten át. Az enyhe Kneipp-féle hideg vizes terápia – ami a hideg lemosást, a hideg vizes kar- vagy lábleöntést jelenti –, és emellett hetente egyszer szénavirág- vagy szénamurva-fürdőt alkalmazunk a legideálisabb utó- és edzőkúra, amellyel a már lezajlott ízületi csúz kiújulását is megakadályozzuk.
A következő esetet maga Kneipp meséli el: „Egy körülbelül 40 éves férfinek olyan reumatikus fájdalmai voltak jobb lábában, hogy csak bot segítségével tudott járni. Olykor karjaiban és vállaiban is érzett fájdalmat. Vízkúrával teljesen meggyógyult. A következő módszereket alkalmazta: először hat napon át minden nap két felsőtest- és két combleöntést alkalmazott hideg vízzel, hetente egyszer pedig hideg pólyát használt a hónaljától lefelé. Naponta kétszer térdszint alatti vízben járt két-három percig. Mindennap hátleöntést alkalmazott és mezítláb fűben járt. Hat nap múltával felsőtest- és térdleöntést alkalmazott félfürdővel váltakoztatva, utóbbit egy percnyi ideig használta.”
Ne tévesszük össze az ülőidegzsábával
Az idült ízületi csúz gyakran a heveny ízületi csúzból alakul ki, de sérülések, rándulások, ficamok, öröklött hajlam miatt is kifejlődhet. Leggyakrabban az idősebb emberek betegségeként tekintünk a kórra.Az idült csúznál egy vagy több ízület betegszik meg,a kezdet lappangó jellegű, a betegség lefolyása láz nélküli és az általános közérzeten sem nagyon érződik változás. A fájó ízületek külsőleg elváltozást nem mutatnak általában, némely esetben azonban megvastagszik, megduzzad az érintett testrész. Az idült csúz legelső jele a mozgásnál fellépő fájdalom és az ízületek bizonyos fokú merevsége. Az ízület merevsége különösen szembetűnő, ha a beteg hosszabb pihenés után mozdul meg és mozogni kezd. Az ilyen beteg hosszabb pihenés után alig tud járni, azonban ha bizonyos ideig egyfolytában mozog, a panaszai enyhülnek és a járás is könnyebbé válik.
A betegnél gyakran hallunk mozgásnál ízületi ropogást, leginkább a térdízületben. A betegség különösen a csípőízületet támadja meg. Az ezzel jelentkező csípő-, derék- és combtájéki fájdalom miatt a kórt gyakran az ülőidegzsábával tévesztjük össze.A kezelés hasonló a heveny csúzéhoz: szénamurva- és agyagpakolás váltakozva alkalmazva, mert így a hatás kedvezőbb. Kiváló szolgálatot tesz a hideg leöntés, a kéz- és lábfürdő, amelyet meleg vízzel felváltva, vagy csak hideggel alkalmazzunk. Ha váltókéz- és lábfürdőt alkalmazunk, adjunk szénamurvát a meleg vízhez. A csípőízület idült megbetegedésénél a szénamurva-pakoláson kívül a beteg hetente kétszer-háromszor vegyen forró szénamurva-félfürdőt10-12 percig, utána hideg combleöntést alkalmazzon.Emellett hetente két-három hideg combleöntést használva kiváló eredményt érünk el.
Hosszadalmas a kezelés
Az idült ízületi csúz megelőzése szempontjából nagyon fontos a külső, ártalmas körülmények elkerülése, mint a nedves, hideg lakás. A kezeléshez pedig sok türelem kell.
Íme Sebastian Kneipp egyik tapasztalata: „Egy gróf 35 éve szenved reumás bántalmakban. 1887 júniusában jött el hozzám, miután két hónapig feküdt az egész testét, láb- és kéz-, valamint térd- és vállízületeit érintő csúz következtében. Jobb karja és térde erősen dagadt, ízületei merevek voltak. Az erős testalkatú férfit nagyon megviselte a hosszan tartó, fájdalmas kór. A kezelési mód a következő volt: hetente kétszer másfél óráig tartó pólya hónaljtól lábig.A pólyát zabszalma, szénavirág és fenyőlevél főzet bemártottam és 30 fokosan tettem a betegre. Minden reggel és este ugyanebbe a főzetbe pólyáltam a megdagadt kart. Hetente két, gyógyfűvel készült egész fürdőt alkalmaztam háromszori változtatással. Háromszor egy héten egy óráig vállpakolást használtam. Már tizennégy nap múlva jelentősen javult a beteg. Otthon a következőket tovább folytatta: bepólyálta a karját, mint eddig, hetenként szénamurvafürdőt készített, majd hetenként háromszor fél perctől egy percig hideg félfürdőt vett. 3-5 alkalommal hetenként két percig tartó ülőfürdőt vett. A duzzadás lelohadt és ízületei újra mozgékonyakká váltak. A további gyógyításra 1887 szeptemberében a következőeljárás szolgált: meleg kézfürdő, leforrázott szénavirág-kötés a kézre, utána rögtön a kéz hideg vízzel való lemosása. Hetente háromszor-négyszer félfürdő,egyszer szénamurva-fürdő, illetve felsőtest-hideg leöntés. E gyógyeljárás rendkívül sikeres volt. A gróf újra élhetett régi kedvtelésének, a vadászatnak. Hogy egészséges maradjon, naponta a módszerek valamelyikét használta.”
Péter M. Imelda nővér
(Megjelent – két részben – a Vasárnap hetilap 2019. október 20-ai és 27-eiszámában.)
