- Az Úr Jézus az, aki az Isten bensőjéből jött… Az, hogy Jézus eljött, az ő kiüresítésének a műve. Ugyanakkor az Úr Jézus szüntelen nyitott az Atya felé, akitől minden jó származik…
- Tehát az Úr Jézus szüntelenül kapcsolatban van az Atyával. Minden helyzetben szüntelenül feléje, az Atya felé fordul… befogadja az Atyát, és éppen ezért az Atya tud benne, általa cselekedni… Az Úr Jézussal való találkozásainkban, Krisztus által valójában az Atya jön közel hozzánk, emberekhez.
- Az Isten ország nem más, mint az Atya és a Fiú közti kölcsönös szeretetetkapcsolat, amelybe meghívást kaptunk… E kedves meghívásnak eleget téve megérinthetem az Istent, kapcsolatba kerülhetek vele, sőt, részese lehetek az ő benső… isteni életének.
- Az Úr Jézus „kiüresítette önmagát”, szegényen, eszköztelenül jött el hozzánk, elhozva az Atya éltető, megbocsátó közelségét. S minket is arra bíztat az Úr, hogy legyünk mi is hozzá hasonlóak… eszköztelenek, mert csak így lesz a mi életünk is önátadó élet. Csak így lesz a mi mások, másik felé való odafordulásunk ajándékká, öröm forrásává… evangéliummá.
- Az Atya és a Fiú közötti teljes önátadás, vagyis Isten országa úgy lépett be ebbe a világba, hogy az Úr Jézus meghívta az apostolokat… vagyis közösséget alkotott, apostoli közösséget. Ez a közösség… közösség Istennel és közösség egymással. A kettő valójában egy… egybe tartozik.
- Tehát az egyház Isten országának öröméből fakad, amelynek én is tagja, részese vagyok. Milyen jó ennek tudatában… tudatos keresztény, krisztusi életet élni!
Fr. Laczkó-Dávid Anaklét OFM
