Egy Magyarországról, egy Szlovákiából és egy Brazíliából származó személlyel együtt szentelte áldozópappá június 20-án Ternyák Csaba egri érsek a kézdivásárhelyi születésű Marosi Balázst. A járványhelyzet miatt a papok és a hívek idén csak szűk körben ünnepelhettek a bazilikában: a szertartást az interneten és kivetítőn a Dobó téri Szent Antal-templomban követhették az érdeklődők – tájékoztat a Magyar Kurír az Egri Főegyházmegye beszámolója alapján.
A papszentelés az egyik legnagyobb ünnep az egyházmegyében – mondta a szentmise elején Ternyák Csaba egri érsek. Köszöntötte a szentelendő diakónusokat, szüleiket, családtagjaikat. Buda Péter és Michał Bartosz Muszyński szemináriumi rektor szólították az áldozópapi szolgálatra jelentkezőket, kérték szentelésüket, s kifejezték, hogy a szentlendők – Barta Márton István, Marosi Balázs, Nagy Ferenc és Thiago Costa – méltóak a hivatás gyakorlására.
Ternyák Csaba érsek homíliájában kifejtette: régebben a misszió azt jelentette, hogy Európa országaiból fiatal misszionáriusok távoli kontinensekre indultak, hogy Krisztus örömhírét hirdessék. Mára azonban Európa vált missziós területté. „Így egyre gyakrabban fordul elő nálunk is, hogy fiatal emberek idegen országokban vagy nem születési egyházmegyéjük területén szolgálnak. Aki missziós hivatást vállal, az meghallotta Jézus halk, de kitartó hívását.”
A főpásztor XVI. Benedeket emeritus pápát idézte, aki a papság évének lezárásakor arról elmélkedett, hogy a keresztre feszítettre tekintve megérthetjük, hogy Krisztus szíve értünk van nyitva, mely által Isten szíve nyílt meg számunkra.
A liturgia azt a nyelvet is feltárja számunkra, ahogy Jézus szíve szól hozzánk, és Istenről beszél nekünk, az emberek pásztoráról, ily módon nyilatkoztatva ki a szíve legmélyén gyökerező krisztusi papságot.
Ez a papság pedig minden papi hivatás örök alapja és hiteles ismérve. „A hivatásnak Jézus szívében kell horgonyt vetnie és belőle kiindulva kell léteznie” – mondta XVI. Benedek emeritus pápát idézve Ternyák Csaba érsek.
A szentelendőket megszólítva a főpásztor így fogalmazott: „Úgy tekintünk rátok, mint hozzánk küldött misszionáriusokra, akik készen álltok arra, hogy miután magatokat Krisztusnak adtátok. Most arra kaptok küldetést, hogy az élet vizét ajándékozzátok a szomjazó világnak. Ti négyen, akik itt álltok előttem, és az Egri Főegyházmegye szolgálatára jelentkeztek, öt különböző országhoz kötődtök. Márton, bár a mi egyházmegyénk szülötte, édesanyja révén lengyel gyökerekkel is rendelkezik. Ferenc Felvidékről, Balázs Erdélyországból, Thiago pedig Braziliából érkezett hozzánk.”
Ternyák Csaba érsek Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepére hivatkozva arról is szólt, hogy Mária a szívében a legkorábbi, senki más által nem ismert történéseket őrzött. Lukács evangélista is utalt arra, hogy Jézus gyermekkoráról magától Máriától értesült. Így van a szívében őrzött emlékkel minden édesanya, így a papi édesanyák is – emelte ki a főpásztor. Majd a szentelendőkhöz fordult: „A ti papi szívetek is legyen olyan tiszta, mint Máriáé, hogy méltó hajlék és Isten dicsőségének temploma legyetek a Szentlélek számára. Ilyen a jó papi szív! Tegyetek ti is így, mint ő! Őrizzetek fontos szavakat, gondolkodjatok el az Úr életének és a ti életeteknek eseményein. Jézushoz hasonlóan pedig fáradozzatok ti is a mennyei Atya dolgaiban! Akkor biztosan nem tévesztitek el szívetek ritmusát.”
Hangsúlyozta: ne féljenek, hiszen a papságban Jézus és Mária szíve is segíti őket, másrészt egy nagy közösség, az Egri Főegyházmegye presbitériumának lesznek tagjai a szentelés által. Az egri érsek a szentelendők szüleinek és családjaiknak külön is megköszönte mindenki áldozatát, amivel hozzájárult ahhoz, hogy Krisztus oltárához segítse őket. Isten áldását kérte szentelendőkre.
Szentbeszéde végén a főpásztor minden jelenlévő imáját kérte új hivatásokért a Boldogságos Szűz Máriának, a papok Édesanyjának, valamint Szent János apostolnak, az Egri Főegyházmegye védőszentjének közbenjárására.
Ezt követően a szentelendők a közösség előtt is kinyilvánították hivatásuk iránti elkötelezettségüket, és az érsek kérdéseire válaszolva, s engedelmességet fogadtak a főpásztornak.
A papszentelés során, a szentséget kiszolgáló érsek a felszentelő ima és kézrátétel által adta át a Krisztustól kapott áldozópapi hatalmat és küldetést. Az egyházmegye papjai kézrátétellel fogadták be az új áldozópapokat az egyházmegye papi közösségébe, majd az újonnan felszentelteket beöltöztették a papi ruhába. A főpásztor megkente a kezüket krizmával, illatos olajjal, ahogy a kiválasztottak: a királyok, a próféták és a papok esetében évszázadok óta szokás.
Fotó: Kézdivásárhely-Kantai Szentháromság Római Katolikus Templom és Plébánia Facebook-oldala
Az újmisések a főpásztorral és a jelenlévő papsággal együtt mutatták be a szentmisét. Ternyák Csaba érsek köszönetet mondott a szemináriumi vezetőknek, a tanároknak, a papoknak a szülőknek, családtagoknak, hogy az oltárhoz segítették a felszentelteket.
Marosi Balázs
„Erdély egyik legszebb városában, Kézdivásárhelyen születtem. Gyermek- és fiatalkoromat egyaránt meghatározta a hit, a templom és a közösség. Már kisgyermekként kíváncsisággal töltött el az Isten szolgálata, és az, hogy mi történik az oltárnál, ezért az akkori plébános biztatására elkezdtem ministrálni. Attól a naptól kezdve, hogy először léptem az Úr oltárához, nem igazán volt más ilyen fontos szolgálat, ami felülírhatta volna az ott megtapasztalt kegyelmeket. A szentmise és a ministrálás ettől kezdve mindennapos lett. Rögtön az első időszakban plébános- és káplánváltások történtek városunkban, és olyan pásztorokkal, olyan példaképekkel ajándékozott meg az Úr, akik méltó módon folytatták elődeik munkáját. A liturgia szeretete, az odaadó istenszolgálat, a lelkesedés mindennap arról tanúskodtak, hogy jó az Isten és jó őt szolgálni. Mindig is a kedvenc zsoltáraim közé tartozott a 39. zsoltárból vett rész: »Íme eljövök Uram, hogy teljesítsem azt, amit kívánsz«, így papi jelmondatomul is ezt választottam, már akkor. Ahogy növekedtem, folytattam ezt a sort azzal a lelkülettel, amit Jézustól tanulhatunk meg: »Legyen meg a Te akaratod«. Csak így érthető a kereszténység, csak így értelmezhető a papság. Mindenben Isten akaratát keresni, és azt teljesíteni, keresve az igazságot. Nincs más evangélium, csak ez: Imádni Istent és szeretni az embert őszintén, tisztán, haszonlesés nélkül, bölcsen. A cél pedig a mennyország, amelynek eléréséhez méltó és Istennek tetsző életet kell élnünk. Ehhez kérem a kedves testvérek imáját!”
A bemutatkozás forrása: Egyházmegyei Hírek/Homa János
Forrás: Magyar Kurír/Egri Főegyházmegye
