Csíksomlyói elsőszombat: „Gyermekem, csak a szívedre vigyázz!”

Csíksomlyón a ferences atyák a kegytemplomban június 6-án megtartották az elsőszombati Mária-köszöntőt. Az érdeklődők bekapcsolódhattak a szentmisébe a csiksomlyo.ro vagy a templom.ro honlapon, illetve az erdélyi Mária Rádió hullámhosszán, ahol élő közvetítésben követhették a liturgiát. 17 órakor kezdődött a szentségimádás a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz plébánia híveinek vezetésével, majd 18 órától szentmisét mutattak be, amelyet rózsafüzérima és gyertyás körmenet követett. Tamás József nyugalmazott segédpüspök volt a szentmise szónoka és főcelebránsa.

Ez a harmadik Mária-köszöntő, amelyet beárnyékol a koronavírus – mondta a szentmise elején a nyugalmazott segédpüspök –, de a lényeg nem a külsőségeken van, hanem azon, hogy egy szívvel-lélekkel ott voltak és a boldogságos Szűzanyát köszöntötték ennek a hónapnak a kezdetén is.

A szónok felidézett egy történetet: egy paptestvérünk mesélte, hogy egy alkalommal egy kisírt szemű édesanya kereste fel őt és elmondta, hogy négy gyermeke közül az egyik, éppen az, amelyiknek a szívével voltak problémái, megszökött otthonról. Heteken keresztül nem tudott róla. Egyszer megérkezett egy levél, amelyben a gyermek jelezte édesanyjának, hogy külföldön van, ne aggódjon érte. Az édesanya arra kérte a plébánost, hogy segítsen neki egy levelet írni, amelyben hazahívja a fiát. A plébános meg is írta a levelet, de arra kérte az édesanyát, hogy egy mondatot ő is írjon bele, hátha ez a mondat nagyobb hangsúlyt ad a levelének, jobban kiérzi anyai szeretetét és aggódását a gyermeke. Az édesanya ezt a mondatot írta a levél végére: „Gyermekem, csak a szívedre vigyázz!” Megkérdezte a plébánost, hogy elég lesz-e ennyi, ő azt válaszolta: bizonyára igen, hiszen ebből kiérezheti gyermeke az iránta való szeretetét és aggodalmát.

Tamás József püspök szerint a boldogságos Szűzanyának is ez a kérése mindannyiunkhoz: „Gyermekem, csak a szívedre vigyázz!” Valóban egy olyan korban élünk, amelyben annyi kihívásnak vagyunk kitéve, amelyben annyi minden megpróbál elszakítani bennünket a hitünktől, Istentől. Nekünk egy ilyen világban kellene helytállnunk és megmaradnunk Istennek a nagy szeretetében.

Szent Pál apostol Timóteushoz írt levelében érdekes felhívást mond: eljön az idő, amikor a józan tanítást nem hallgatják szívesen az emberek, hanem ízlésük szerint seregszámra szereznek maguknak tanítókat, csiklandoztatják fülüket, elfordulnak az igazságtól és mesékre hajlanak. Amit az apostol elmond, azt mindennapjainkban megtapasztaljuk. Robert Sarah bíboros, aki a Vatikánban él, nem olyan régen abban az interjúkötetben, amelynek a címe Esteledik, a nap már lemenőben, ezekkel a szavakkal jellemzi a korunkat: egy olyan pogány világ van felülkerekedőben, ahol istenek születnek és halnak meg a hatalmasoktól függően. Nem akarják az igaz istent, saját isteneket faragnak maguknak, ez a posztmodern világ a bálványok és csillagjósoknak a birodalmává vált. A modern panteonnak a tetején pedig a pénzisten honol.

Egy ilyen világban élünk és kellene nekünk helytállnunk. Éppen úgy, ahogy Szent Pál apostol tette ezt. Szent Pál apostol megtérése után éppen olyan, vagy még buzgóbb hirdetőjévé vált Jézus Krisztusnak, mint amilyen buzgó volt, amikor küzdött Jézus Krisztus egyháza ellen. Buzgón hirdette Jézus Krisztust, s ő volt az apostolok közül az, aki az akkor ismert világot bejárta, mindenütt hirdetve az evangéliumot. Amikor már úgy érezte, hogy nemsokára élete végéhez érkezik, ahogy a szentleckében szerepelt, ezzel a nagyon szép ténymegállapítással foglalja össze életét: a jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam. Bárcsak mindannyian ilyen ténymegállapítással tudnánk majd a halálba szenderedni. Valahogy úgy kellene nekünk is helytállnunk ebben a mai világban, mint a boldogságos Szűzanyának.

Érdekes, hogy ritkán beszélünk a Szűzanyával kapcsolatban erről az érdekes tényről, hogy ő harcos nő. Legtöbbször az Úr alázatos szolgálóleányáról beszélünk, pedig a Szentírásból a Szűzanyának ez a képe is kirajzolódik előttünk. Gondolhatunk a bűnbeesés történetére, vagy a Jelenések könyvében a Napba öltözött asszonynak a leírására. Mindkettőben úgy áll előttünk, mint akinek a feje körül a 12 csillagból ott van a korona, de lába alatt ott van a kígyó, akinek a fejét az ő fiával széttiporja. Harcos nő ő, mert valóban legyőzte saját életében a gonoszt, és Isten alázatos szolgálóleánya maradt.

Valahogy így kellene nekünk is helytállnunk a mai világban, amilyen példát nemcsak a Szűzanya, Szent Pál apostol, de nagyon sokan adtak a történelem folyamán. Helytállni a mai világban, szívünket megőrizni a gonosztól, úgy, hogy a jó harcot mi is megharcoljuk, hogy a hitet megtartsuk, hogy szívünket Istennek ajándékozzuk, nem a gonosznak. Gyermekem, csak a szívedre vigyázz! – ezt üzeni számunkra a mai alkalommal a boldogságos Szűzanya – fogalmazott szentbeszédében Tamás József nyugalmazott segédpüspök.